A Tihanyi-félsziget nemcsak festői tájáról és vulkanikus tavairól híres, hanem olyan titkokat is őriz, amelyeket kevesen ismernek. A csapadékos években megjelenő Rátai-csáva, a középkori Nyársas-hegy sötét története, a bencés szerzetesek levendulás söre, és a ma már ritkaságszámba menő kecskeköröm fosszíliák mind izgalmas részletei a varázslatos balatoni vidéknek.
Tihany titkai, amelyekről még nem hallottál
Rátai-csáva
Bizonyára sokan ismerik a Tihanyi-félszigeten hullámzó tavakat, ilyen Külső-tó és a Belső-tó. A felsorolás azonban nem teljes, mert csapadékos években feltűnik egy újabb tó, mégpedig a Rátai-csáva. Bár a Rátai-csáva nem olyan ismert és látogatott, mint a félsziget más részei, különlegessége abban rejlik, hogy a változó időjárási körülmények hatására tűnik fel.
Ez a tó főként esővízből gyűlik össze, és a talajvíz is közrejátszik kialakulásában. A beltavak egykori vulkáni kráter helyén keletkeztek, úgy, hogy összegyűlt bennük a csapadékvíz. Forrás vagy patak nem táplálja őket, ezért időszakos kiszáradhatnak.
A Nyársas-hegyen valóban felnyársalták a törököket
Ha egy rejtett pihenő helyét keresünk, akkor a Nyársas-hegyről csodálatos kilátás nyílik a Balatonra. Csak meg kell találnunk a Kossuth utcáról induló kitaposott ösvényt. A Nyársas-hegy amellett, hogy szép hely, sötét múlttal rendelkezik. A tihanyi középkori vár alatt terül el, és nevét arról kapta, hogy a vár katonái itt húzták karóba, azaz nyársalták fel a magyar lányokat elrabló, parasztokat sanyargató törököket.
A bencés szerzetesek alkoholos italokat készítenek
Mivel az apátság Szent Benedek rendi szabályzata megengedi az alkoholfogyasztást, a szerzetesek is fogyaszthatnak ilyen italokat, persze módjával. A szerzetesek többféle italt is készítenek, melyeket a látogatók is megkóstolhatnak. Tihany hivatalos habzó itala a lila színű levendulás búzasör, amelyhez az apátság levenduláját használják fel. Nem szűrik le, így lesz különleges állagú. Az apátságot alapító I. András király iránti tiszteletből likőrt is készítenek. Az „András királykeserű" 40 féle féle gyógynövény felhasználásával készül. A másik likőrt a király felesége után az „Anasztázia királyné" elnevezést kapta. Ma is receptek, szakkönyvek, kéziratok sora tanúskodik a gyógyító testvérek munkájáról.
A bencés szerzetesi hagyomány része a földműveskultúra, amelyet az Apátsági Majorságban folytatnak a szerzetesek.
Egyre ritkábban látni tihanyi kecskekörmöt, de van esély
A tihanyi kecskeköröm a Tihanyi-félsziget egyik híres geológiai érdekessége. Ez az elnevezés egy fosszíliára, pontosabban egy kihalt kagylófaj maradványára utal, amely egykor a félsziget területén, illetve a Pannon-tenger mélyén élt.
A kecskeköröm név a kagylók alakjára utal, mivel ezek a kövületek formájukban a kecskék patájára emlékeztetnek. A kecskeköröm maradványai könnyen felismerhetők, és a félszigeten tett séták alkalmával a figyelmes turisták akár maguk is találhatnak belőlük. De egyre ritkábban találkozhatunk velük. Ha kitartóak vagyunk, akkor a Gödrösben és a Fehérparton találhatunk belőlük.
Az alábbi videóban pedig megmutatják, hogyan működik a tihanyi visszhang: