Veszélyben van a Balaton élővilága, ugyanis a fekete törpeharcsa nem őshonos, tehát invazív faj, amely hatékony ragadozó, így veszélyt jelent a tóban élő őshonos halakra. Egyre növekszik a fekete törpeharcsák egyedszáma, míg pár évvel ezelőtt csak elvétve voltak jelen Közép-Európa legnagyobb tavában.
Veszélyben van a Balaton élővilága – Invazív faj a fekete törpeharcsa
Egyre növekszik a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) egyedszáma a Balatonban. Eddig csak elvétve voltak jelen a tóban, de az egyedszámuk rohamosan növekszik. Két évvel ezelőtt már a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez a faj tette ki. Ezért is vizsgálták meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai az inváziós fekete törpeharcsa és két őshonos halfaj, a sügér és a bodorka testméret- és évszakfüggő táplálkozási szokásait. A kutatóintézet eredményei alapján a Balatonban élő fekete törpeharcsa egy ragadozó faj, amely bár nem kapja el a többi halat, de komoly konkurenciát jelent a táplálékversenyben.
A fekete törpeharcsa főleg makrogerinctelenekkel, azaz a szabad szemmel látható, gerinctelen állatokkal, mint például csigákkal, kagylókkal vagy rovarlárvákkal és halakkal táplálkozik. Minél nagyobb a hal, annál több az étvágya. Ezért a szakemberek azt ajánlják a horgászoknak, hogy minél többet fogjanak ki belőlük. Ezért bár korábban tilos volt merítőszákkal halat fogni, de a kikötők vizében fekete felhőként vonuló törpeharcsa-ivadékokat már szabad, sőt ajánlott is kimeríteni.
Még kérdéses, hogy mennyire lesz hatásos hosszú távon ez a módszer a fekete harcsák egyedszámának csökkentésére, de a szakemberek bizakodók. A csoportos kishalakat azonban csak engedéllyel rendelkező horgászok távolíthatják el a Balaton vizéből, mert ismerni kell a fajok közötti különbséget, mert más fajok esetében merítőszákkal nem lehet halászni – írja a balatonica.hu.
Nem ez az egyetlen invazív faj, amely veszélyt jelent a Balaton élővilágára
Korábban már írtunk róla, hogy az észak-amerikai eredetű cifrarák is bevette magát a tóba. A cifrarák terjedése a Balatonban és a Zalában is jelentős kockázatot jelent a kecskerák, illetve a Zala felső vízgyűjtőjére szorult folyami rák állományaira is, mivel a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként, az itt található őshonos rákfajok állományait megfertőzheti a betegséggel.
Több alkalommal fogtak már ki emberre is veszélyes aligátorteknőst a Balatonból. Az akár 80 centiméteresre is megnövő, harapós aligátorteknős Magyarországon nem őshonos, invazív fajnak számít. Az USA és Kanada területén őshonos állatok mivel nagy tűrőképességgel bírnak, szinte bárhol képesek elszaporodni, és hatalmas károkat okozni a helyi ökoszisztémában.
A fekete törpeharcsa finom falat, nézd meg, hogyan kell megtisztítani: