Kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően a cifrarák mára hazánk leggyakoribb idegenhonos tízlábú rákfajává vált – olvasható a Magyar Haltani Társaság weboldalán.

Az észak-amerikai eredetű cifrarák első élő példányait a Balaton vízgyűjtőjén a Jamai-patakon létesített horgásztavon gyűjtötték be még 2013-ban. A Balaton siófoki-, szemesi- és szigligeti-medencéjében, valamint számos befolyójában a 2010-es évek második felétől kezdődően gyors terjedését regisztrálták. A faj nyugati irányú terjedésével számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb a Keszthelyi-medencében és a Zala vízrendszerében is megjelenik. 

A Balatonban, a Zalában és feltehetően a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerben (KBVR) megjelenő, potenciálisan jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázat mellett jelentős hatással lehetnek az ökológiai állapotra is.

A cifrarák terjedése a Balatonban és a Zalában is jelentős kockázatot jelent a kecskerák, illetve a Zala felső vízgyűjtőjére szorult folyami rák állományaira is,

mivel a rákpestist (Aphanomyces astaci) aktívan terjesztő fajként, az itt található őshonos rákfajok állományait megfertőzheti a betegséggel - írták az oldalon.