Balaton, a magyar törpeautó

Létezett valaha egy autómárka, amely a Balaton nevet viselte, és óriási reményekkel indult hódító útjára a szocialista blokkon belül. De hogy mi is a törpeautó, és hogyan született a műfaj legjobbika, a Balaton, az már egy kis magyarázatra szorul.

Az 1950-es években a kapitalista piaci igények és érdekek helyett a KGST, vagyis a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szigorú tervgazdálkodása határozta meg azt, hogy a szocialista országok mit gyártanak és mennyit. Ami a járműipart illeti, Magyarország kénytelen volt a buszokra specializálódni – ekkor születtek a legendás Ikarus autóbuszok –, személygépkocsit azonban tilos volt előállítani. Közben persze az emberek továbbra is vágytak saját autóra, az import pedig még a szocialista blokk országain belül is igen bonyodalmas volt ebben az időben. Így aztán nincs min csodálkozni, hamarosan kinyílt egy jellemzően magyar kiskapu: a törpeautó kategóriája, ami valahol a motorkerékpár és a személyautó között foglalt helyet.

Az első törpeautó 1954-ben, Debrecenben gördült ki a gyárból, és stílusosan az Úttörő nevet kapta, majd sorra jöttek a többiek is. 1956 elejére a Székesfehérvári Motorjavító Vállalat jóvoltából elkészült az Alba Regia és a Balaton is, az utóbbi az akkoriban impozánsnak számító 250 köbcentis motorral. Májusban már több tesztpéldány is gurult Székesfehérvár utcáin, de végül a szigorú minőségi elvárásoknak nem felelt meg a márka, így annak tömeggyártása – a komoly ambíciók ellenére – soha nem kezdődött meg. Magának a törpeautó kategóriának is hamarosan befellegzett, a Kohó- és Gépipari Minisztérium 1957-ben már csak motorkerékpárok gyártására adott engedélyt.

A 2242 Balaton nevű kisbolygó

Van olyan kisbolygó a világűrben, amely a magyar tengerről kapta a nevét. A 2242 Balatont Kulin György magyar csillagász fedezte fel 1936-ban; érdekesség, hogy pályafutásának ez volt az első mérföldköve. De mi is az a kisbolygó? Aszteroidának is szokás nevezni a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitesteket, melyek egy-egy csillag körül keringenek. A 2242 Balaton, a többi kisbolygóhoz hasonlóan, feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor.

Aztán 2015-ben az is kiderült, hogy a 2242 Balatonnak saját holdja is van, ami egyébként a kisbolygók körében nem számít ritkaságnak, korábban azonban nem figyelt fel rá senki. A felfedezésről a Sienai Egyetem csillagászati obszervatóriuma is közzétett egy videót, amelyen gyorsított felvételen látszik a Hold mozgása a kisbolygó körül:

Természetesen a Hold mellett ott lebeg az aszteroida körül a kérdés is, hogy vajon mi köze lehet a 2242 Balatonnak a magyar tengerhez? Nos, Kulin György aznap két másik kisbolygót is észlelt, és bár 1979-ben neki ítélték a felfedezést, a másik két aznapi aszteroidával (a 7865 1982 FG3-mal és az 1818 Brahmsszal) nem volt ilyen szerencséje.

A csillagászok akkoriban azonban nem tudták eldönteni, melyik kisbolygót nevezzék el Kulinról a háromból, ezért Frederick Pilcher, a Nemzetközi Csillagászati Unió elnevezésekkel foglalkozó bizottságának tagja javasolta, hogy a Balatonról kapja a nevét a kisbolygó. Azonban 1940-ben Kulin György felfedezett egy újabb kisbolygót, amelynek névadója – akkor már elismert csillagászként – ő maga lett: a 3019 Kulin szintén a Naprendszer kisbolygóövében kering, akárcsak a 2242 Balaton.

Balaton kocka, a sütemény

Baranyai, vasi, alpesi, alföldi, Somogy, Zala és persze Balaton – földrajzi nevek, amelyekhez ha a kocka vagy a szelet kifejezést csatoljuk, isteni süteményt kapunk. A Balaton kocka egy puha, több rétegből álló mézes, baracklekváros sütemény, a receptje természetesen nemcsak a Balatonnál, hanem országszerte ismert, egészen pontosan így néz ki:

A tésztához kell:
• 500 gramm liszt
• 150 gramm porcukor
• 60 gramm vaj
• 2 evőkanál méz
• 1 evőkanál kakaópor
• 1 kávéskanál szódabikarbóna
• 2 db tojás
• 4 evőkanál tejföl

A krémhez pedig ezekre van szükség:
• 1 liter tej
• 13 evőkanál búzadara
• 250 gramm vaj
• 200 gramm porcukor
• 8 gramm vaníliás cukor
• sárgabaracklekvár

Először a grízes alapot készítjük el a krémhez: felforraljuk a tejet, hozzákeverjük a búzadarát, majd újra forraljuk, ezután pedig félretesszük és hagyjuk kihűlni. A tésztához összekeverjük a lisztet, a szódabikarbónát, a kakaóport és a porcukrot, aztán jöhet a méz, a vaj és a 2 tojás, majd némi keverés után a tejföl. Az alap tehát kész. Ezt a tésztát egy gombóccá vagy rúddá formázzuk, és négy egyenlő részre osztjuk, amit aztán kinyújtunk, és 180°C-os előmelegített sütőben kb. 8-10 perc alatt kisütünk. A krém ezalatt már biztosan kihűlt, így ehhez a kihűlt grízes alaphoz hozzáadjuk a vajat, a porcukrot, valamint a vaníliás cukrot, majd sima masszává dolgozzuk. A kisült tésztát és a kész krémet aztán egy nagy tepsiben szépen egymásra rétegezzük, a végeredményt pedig egy napig a hűtőben pihenni hagyjuk.

Nincs pontos információ arról, hogy miért a Balatonról nevezték el ezt a finomságot, bár állítólag a krém rétegei a magyar tenger hullámait idézik.