Mielőtt útnak indulnak, jó ha tudják, a tó északi partja gazdagabb romokban. Ennek oka, hogy a várakat és a templomokat is igyekeztek minél magasabbra, hegyvidékes területre építeni - és tény, hogy a legtöbb templomromot a Balaton körül találjuk hazánkban. Ezért most mi is csak az északi oldal látnivalói közül válogattunk, egy 25 kilométer hosszú partszakaszt bejárva, Tihanytól Révfülöpig. A rövidebb távolság miatt akár össze is köthetjük ezeket az állomásokat.

Klassz program a romok felfedezése, a legtöbbjük ráadásul ingyen látogatható (az alábbiakban csak ilyenekről fognak olvasni). További előnye, hogy egy viszonylag szabad, fesztelen kikapcsolódási lehetőség, ahol a gyerekek és a négylábú családtagok is egyformán tudják élvezni a kirándulást.

Az apátságon és a levendulán túl: Tihany

Az év elején júliusi úti célként is ajánlott Tihanyról biztosan nem a romjai jutnak eszünkbe először. Ha már kisétáltuk, kiechóztuk, kifagyiztuk és kilevenduláztuk magunkat az egyébként tényleg szeretni való településen - pláne ha közben elegünk lett a Tihanyban megszokott turistaáradatból -, akkor keressük fel a város két templomromját!

Kezdjük a kevésbé látványossal: az újlaki templomrommal, ahova egyszerűen csak jó elsétálni. Maga a rom szinte csak egy fal egy ablaküreggel, és mellette az alapkövek maradványaival, de már önmagában is jó okot ad arra, hogy aztán bevegyük az egész Tihanyi-félszigetet. A kis templomromot a félsziget déli csücskén, az egykori révfalu helyén találjuk (Újlak volt egykor a település neve). Igazi régiségnek számít, már az 1100-as években, a hazai kereszténység kezdetén álltak falai.

Aztán a félsziget bejáratánál, az Apáti-dombon találjuk a másik látványos romot. Első pillantásra szinte nem is tűnik annak az apáti templomrom, amelynek jó állapotban megőrzése szimbolikus jelentőségű, és Tihany történelmét őrzik általa. Eredetileg ugyanis a félszigeten egy Apáti nevű település állt, ami a tihanyi apát alárendeltségébe tartozott.

Apáti egyetlen mai is látható emléke ez a kőkunyhóra emlékeztető épület, amely valójában egy román kori templom, pontosabban egy 13. századból ránk maradt rom 20. századi újjáépítésének példája. Mert ha ez nem történik meg, talán híre-hamva sem maradt volna a török időkben elpusztított balatoni falunak. Példaértékű a helyreállításának története is: az 1940-es években ugyanis a Szent Benedek rend gondoskodott a romok megóvásáról, a rendszerváltozás után pedig közadakozásból hozták rendbe, ahogyan ma is látható.

De persze ezen a kettőn kívül még tucatnyi romot kereshetünk fel egy alig több mint tíz kilométeres partszakaszon. Vegyük például a Balatonakalitól Révfülöpig tartó részt, ahol a tóparttól elszakadva a Balaton egy egészen másik arcát ismerhetjük meg a romtúra során, és ahol már évszázadok építészete és egy kicsit talán azok mindennapjai fognak megelevenedni előttünk.

Ne hagyják ki a Dörgicsei romtriót!

Három Árpád-kori, vagyis a legrégebbi magyarországi keresztény időkből származó romot találunk egymáshoz közel, ráadásul nagyon szép helyen. (Itt hívjuk fel külön az olvasóink figyelmét, hogy Felsődörgicsén nemsokára virágozni kezd a levendulamező is a templomrom mellett. Gyönyörű látvány, ne hagyják ki! Ha az öt legszebb levendulásra kíváncsiak, kattintsanak ide!)

A romtrióhoz Balatonakalitól csak pár kilométert kell a hegynek menni, hogy bejárhassuk Dörgicsét, ahol ma már Alsó-, Felső- és Kisdörgicse egyesül; és ajánlatos ebben a sorrendben felkeresni ezeket.

Akaliról három kilométert megtéve először Alsódörgicsére érkezünk, amit régi nevén – sokkal szebben – Boldogasszonydörgicsének neveztek. Egy réges-régi kor emléke magasodik itt előttünk, ahol a templomrom egyik falmaradványa 22 méteres magasságban mered az égnek. A török időket szerencsésen túlélt épület viszonylag későn, az 1800-as években dőlt végleg romba. Panorámája miatt nehéz is innen, a Gernye-hegyről tovább állnunk, tényleg magával ragadó kilátás nyílik a tóra.

De Felsődörgicse is szép ódon névvel büszkélkedhet, egykor ugyanis Szentpéterdörgicsének hívták. Alsóról Vászoly felé érjük el a romot, egy ma is álló és működő evangélikus templom mellett. A török időkben elpusztult Árpád-kori templom különlegessége, hogy ez tulajdonképpen egy kettőstemplom volt két hajóval és két szentéllyel. Prózai magyarázata van a duplázásnak: egyszerűen csak meg akarták nagyobbítani a régi kis templomot. A legkisebb épületmaradványt azonban Kisdörgicsén találjuk. A rom piros tégláin ne csodálkozzunk, így jelezték a restaurátorok, meddig pusztult le az épület a mai, újból rendezett állapotához képest.

A Nivegy-völgy büszkesége: Szent Balázs templomrom

Ha Zánkafürdőnél északra vesszük az irányt, mondjuk Szentantalfa felé, akkor a Szent Balázs templomromhoz jutunk. A templomot – legelőször még fából! – az 1100-as években kezdték építeni, majd az utódok örömére kőre cserélték, és így csodálhatjuk meg ma is meglepően sok megmaradt részét a zegzugos romfalak között. Persze minden szónál többet ér belepillantani ebbe a videóba, amely madártávlatból mutatja meg a templommaradványt, a környező lankákat és háttérben a Balatont.

Favoritunk: a velétei palotarom

Révfülöpnél kell északnak fordulni Szentbékkálla felé, hogy a velétei palotaromra rábukkanjunk. Vigyázni a GPS-ekkel: Velétét Kárpátalján, a határon túl fogja kiadni nekünk, ilyen nevű település ugyanis itt nincs. Szentbékkállától még tovább kell menni északi irányba, és majd Veléte-hegyen találjuk meg a hétszer hét méter alapterületű romot.

A templomot valószínűleg az 1300-as években építtette Veszprém püspöke, különlegessége, pedig, hogy évszázadokon át vadászkastélyként használták, vagyis a környékbeli romok nagy részével ellentétben nem egyházi célokat szolgált. Kedvencünk a képen is látható kőkonzol, ami egykor az emeletes palota erkélyét tarthatta.

Sötétedéskor vagy napfelkeltekor még különlegesebb hangulata van ezeknek a vár- és templomromoknak. A hűsebb estéken talán kellemesebb is feljutni a romokig, mint a tűző napon, ráadásul ilyenkor megvan az az érzésünk, hogy tényleg csak mi vesszük be azt a pár négyzetméternyi helyet.

Újabb cikkünk ebben a témában:

Az év legrövidebb éjszakáján irány a Balaton északi partja 
Fáklyás várlátogatás vagy holdfénytúra lenne inkább kedvére?