A karácsonyt a világ több, mint 160 országában megünneplik, függetlenül attól, hogy az adott ország hivatalosan keresztény-e, vagy sem. Még a kevésbé szigorú muszlim országokban is engedélyezik, noha a lakosság nem keresztény része az ajándékozás mellett legfeljebb csak a karácsonyi dekorációkat használja ilyenkor.
Eltérő ünnepi szokások karácsonykor
A karácsony megünneplése a világon országonként eltérő. A karácsony napját a legtöbb kormány és kultúra elismeri világszerte, még azokon a területeken is, ahol a kereszténység kisebbségi vallás. Egyes nem keresztény országokban, mint például Hongkongban, vagy Malajziában a korábbi gyarmati uralom időszakai vezették be az ünnepet, míg másokban keresztény kisebbségek fogadtatták el a lakossággal az ünnep megtartását. Bár listánk nem teljes körű, érdemes szétnézni a nagyvilágban, hogy hol, miként ünnepelnek.
A karácsonyfák felállítása a legtöbb országban jelen van, de például a Jézus Krisztus születését ábrázoló betlehemek készítése már nem szokás mindenütt. Van, ahol december 24-én, vagy 25-én kezdődnek az ünnepek, míg másutt Vízkereszt napján, január 6-án ünneplik a karácsonyt. Egyes gyerekeknek a Jézuska, míg másoknak a Mikulás (illetve megfelelő elnevezése: Santa Claus, Joulupukki, Christkindl, vagy a Gyed Moroz, vagyis a Fagy apó) hozza az ajándékokat.
Örményország
Az örmények azon nemzetek közé tartoznak, akik Vízkereszt napján, tehát január 6-án tartják a karácsonyt. Ezen a napon valójában a keresztények azt ünneplik, hogy Jézus Isten fia volt, de az Örmény Apostoli Egyház Jézus megkeresztelkedését is ekkor ünnepli. Szenteste rizst, halat, mángoldból és csicseriborsóból készült, úgy nevezett neviket, és joghurtos búzalevest, tanaburt fogyasztanak, míg desszertek között szárított gyümölcsöket, dióféléket esznek.
Örményországban a Mikulás Gaghant Baba, Kaghand Papa, vagy esetleg Dzmer Pap (téli nagyapó) néven ismert, és a tél örmény változata, mint az oroszoknál a Gyed Moroz. Hagyományosan szilveszterkor érkezik, mert magát a karácsonyt inkább vallási ünnepnek tekintik Örményországban. December elején Örményország fővárosában, Jerevánban nagy karácsonyfát (Tonatsar) állítanak fel a Köztársaság téren.
Norvégia
Norvégiában, akárcsak nálunk, december 24-én vagyis Szenteste van az ajándékozás ideje. A norvég gyerekeknek a Julenissen vagyis a norvég Mikulás hozza az ajándékokat, akinek a Nisse nevű manók a segítői. Norvégiában adventi/decemberi időszakban a karácsonyt megelőző minden napjon apró ajándékokat adnak. Ezeket Adventsgave vagy Kalendergave néven ismerik.
Hasonló hagyomány van Dániában is. Talán a karácsony legismertebb szokása Norvégiában a nagy karácsonyfa, amelyet az ország minden évben ad az Egyesült Királyságnak, hogy megköszönjék a segítséget, amelyet az Egyesült Királyság lakossága nyújtott Norvégiának a második világháború alatt. A fa London közepén, a Trafalgar Square-en áll. Az ünnepi ebéd sertés, vagy birkaborda, melyet surkal"-al (finomra vágott fehér vagy vörös káposzta, köménymaggal és ecettel főzve) és burgonyával tálalnak.
Irán
Bármilyen meglepő, Iránban is ünneplik a karácsonyt, és több helyen is lehet karácsonyfát kapni, noha az országban nem állami ünnep. Perzsiában az emberek mindössze 0,15%-a keresztény, akik leginkább örmény keresztények, így január 6-án, Vízkeresztkor ünneplik a karácsonyt. Sok örmény keresztény él Iszfahán Jolfa kerületében. Az ezen a területen található üzletek karácsonyi díszeket és tárgyakat árulnak, míg a fenyőfákat fényekkel díszítik.
A jolfai Vank katedrálisban nagyon fontos karácsonyi istentisztelet van karácsony estéjén. Bár a karácsonyt nem ünneplik széles körben Iránban, van egy másik fontos esemény is, amely karácsony körül történik. Az iráni/perzsa kultúrában a téli napfordulót (december 21.) „Yalda éj" vagy „Shab-e Chelleh" néven ismerik, és ez az az időszak, amikor a családok és a barátok összejönnek enni, inni és verseket szavalni. A Yalda szó jelentése „születés", és onnan ered, amikor néhány korai keresztény, aki akkoriban Perzsiában élt, Jézus születését ünnepelte a téli napforduló idején. Az étkezés, a gyümölcsök, a diófélék, a gránátalma és a görögdinnye fontosak a Yalda/Chelleh-ben.
Horvátország
Horvátországban a karácsonyi készülődés november 25-én, Szent Katalin napján kezdődik, előtte azonban az Adventet is megünneplik. Horvátországban a lakosság több mint 85%-a katolikus, így az advent fontos időszak számukra. Hagyományosan szalmából vagy örökzöld gallyakból készül az adventi koszorú, amelyben négy gyertya van.
A Mikulást szintén ugyanúgy ünneplik, mint Magyarországon. A karácsonyfák nagyon népszerűek, és általában karácsony estéjén díszítik, de vannak, akik már Szent Miklós napján felállítják. Horvátországban hagyományosan gyümölcs formájú díszekkel díszítik a fákat. Régen valódi, vagy kandírozott gyümölcsök voltak, amelyeket néha arannyal borítottak!
Szenteste a legtöbb ember szárított tőkehalat, úgynevezett „bakalar"-t eszik, vagy valamilyen más halfajtát, mivel ezt a napot húsböjtnek tartják. Karácsony napján pedig gyakran pulyka, liba vagy kacsa van az asztalokon. Népszerű köret a sarma (darált sertéshússal töltött káposzta tekercs), míg étkezés után aprósütemények és fánk a desszert.
Japán
A karácsonyt Japánban csak az elmúlt néhány évtizedben ünnepelik széles körben, ugyanakkor nem tekintik vallási ünnepnek, mivel Japánban nem sok keresztény él. Mostanára számos szokás honosodott meg, amelyek az USA-ból érkeztek a szigetországba, mint például a karácsonyi képeslapok és ajándékok küldése.
Japánban a karácsonyt inkább a boldogság átadásának időszakaként ismerik, nem pedig vallási ünnepként. A szentestét gyakran jobban megünneplik, mint karácsony napját, ez ilyenkor leginkább egyfajta valentin-naphoz hasonlít. Szenteste/karácsony napján leginkább rántott csirkét esznek. Ez az év legforgalmasabb időszaka az olyan éttermek számára, mint a KFC, és az emberek előre leadhatják rendeléseiket a helyi gyorséttermükben! A tradíció a KFC egy 1974-es reklámkampányából ered: „Kentucky for Christmas!", ami nagyon sikeres volt, és népszerűvé tette a KFC-t karácsonykor! A hagyományos japán karácsonyi étel a karácsonyi sütemény, de ez nem valamiféle gazdag gyümölcstorta, hanem általában egy eperrel és tejszínhabbal díszített piskóta.
Lettország
A lettországi gyerekeknek a Ziemassvētku vecītis, vagyis a karácsonyi öregember hozza az ajándékaikat, amelyeket általában a karácsonyfa alá tesz. Az ajándékokat karácsony estéjén vagy karácsony napján bontják fel. Hogy ajándékot kapjanak, a karácsonyfa mellett állva kell elmondaniuk egy-egy rövid verset!
Karácsony előtt ezért a lett gyerekek megtanulnak fejből néhány szép karácsonyi verset. Lettország máig állítja, hogy a történelem első karácsonyfáját ott állították fel, és nem Németországban! A karácsonyfa első dokumentált állítása Lettország fővárosában, Riga főterén 1510-ben történt. A különleges lett karácsonyi étel főtt barna/szürke borsó bacon szósszal, kis piték, káposzta és kolbász, szalonnatekercs és mézeskalács. A arácsonyi istentisztelet után a lette szívesen néznek tévét, kedvencük a „Reszkessetek betörők".