Ma már nincs karácsony szépen csillogó, díszektől roskadozó karácsonyfa nélkül, e szokás alól pedig még a nem keresztény országok sem kivételek. A különbség legfeljebb abban mutatkozik, hogy ki, mikor állítja fel a fát. De nézzük csak meg, honnan ered ez, a mára a világ legtöbb táján meghonosodott szokás?
A karácsonyfa a téli ünnepek szimbóluma, de nem csak a keresztény világban
A karácsonyfa manapság a téli ünnepek, elsősorban a karácsony protestáns eredetű szimbóluma. De mikor és hogyan terjedt el ez a valójában különös gyakorlat? Mióta díszítünk fenyőfákat Jézus születése alkalmából? Egyáltalán, a feldíszített karácsonyfa a világon mindenütt a legfontosabb keresztény ünnepet jelképezi? Ennek járunk most utána.
Pogány gyökerek
Maga a feldíszített fa egy, a pogány időkben gyökerező szimbólum volt, melynek zöld ágai az életet, az újjászületést jelképezték, míg gallyai a gonosz elriasztására szolgáltak. A díszeknek ugyanakkor mágikus hatást tulajdonítottak, melyektől a jövő évi termés bőségét remélték. Az örökzöldek, esetenként a fagyöngy tisztelete ugyanis már az egyiptomi, a kelta, a római és a germán kultúrák hagyományai között is szerepelt.
A fák ágaira helyezett mécsesek a fény iránti tiszteletet szimbolizálták, ugyanis a téli napfordulót az ókori népek december 25-én, a napistenek, köztük a római kori Mithrasz születésnapján ünnepelték. A pogány szokások ellensúlyozására vezette be az első nikaiai zsinaton (Kr. u. 325) a keresztény egyház Jézus születésének ünnepét, a karácsonyt, melyet szintén ezen a napon ünneplünk. Ma a karácsonyfa gyertyái a betlehemi fényt jelképezik.
A középkorban aztán lassan összekeveredtek, összeolvadtak a pogány és keresztény hagyományok, amikor először vágtak ki fiatal fákat, amely az ifjú élet feláldozását jelentette, akár csak Jézus Krisztus esetében. Más szimbolika a középkori misztériumjátékok paradicsom fájával azonosította a karácsonyfát, melyet december 24-én, Ádám és Éva névnapján ajándékoztak egymásnak az emberek.
Az első karácsonyfák
A legelső karácsonyfákat a protestáns és lutheránus Németország területén állították még a XVI. században, ahová Skandináviából került a harmincéves háború idején. Az első feljegyzés erről 1570-ből származik, más legenda azonban Luther Mártont említi, aki először állított fát a gyermekének. Luther viszont 1546-ban elhunyt, így esetleg még korábbi a karácsonyfa állításának szokása.
Sőt, almával és ostyával díszített örökzöld állítását a Strasbourgban élő Sebastian Brandt is említette, valamikor a XV. század végén, később gyertyát és szalagokat is tettek a fenyőfákra. Később, 1765-ben Johan Wolfgang Goethe is megemlített egy feldíszített karácsonyfát, melyet a nagybátyja állított a házában.
A legelső karácsonyfák még nem csillogó, színes üvegdíszekkel voltak ékítve, ahogy napjainkban, hanem papírvirágokkal, aszalt gyümölcsökkel, mézeskaláccsal, aranyozott dióval, cukrozott süteményekkel. A színes, festett üvegdíszek az 1880-as években jelentek meg, míg az iparilag előállított díszes állatfigurák, préselt képek a századforduló újdonságai voltak.
Brunszvik Teréztől Viktória királynőig
Bécsben az első fát egy Berlinből áttelepült bankár, Arnstein állította 1814-ben, amely olyan szokatlan volt akkoriban, hogy a titkosrendőrség is jelentést írt róla. Magyarországon a XIX. században honosodott meg ez a szokás, ahol a legelső feljegyzett karácsonyfát Brunszvik Teréz állította martonvásári birtokán 1824-ben, és ezzel megelőzte Angliát is, ahol Viktória királynő, és férje, Albert herceg 1848-ban kedveskedtek először feldíszített fával a gyerekeiknek.
Ma már nem csak a keresztény országokban szokás karácsonyfát állítani, épp így elterjedt Japánban, Kínában és Dél-Koreában is, ahogy a kevésbé szigorú muszlim országban is találkozhatunk díszes karácsonyfákkal. Iránban például sok örmény keresztény él, akik szabadon ünnepelhetik a karácsonyt, míg a muszlim törökök is egyre nagyobb számban állítanak karácsonyfát a téli ünnepek során, noha ők nem Jézus születését, hanem a szilvesztert, az új évet ünneplik meg a karácsonyfa állítással, illetve az ajándékozással.
De mikor kell felállítani, illetve leszedni a karácsonyfát?
Magyarországon az 1800-as évek második felétől hagyományosan a december 24-e terjedt el a karácsonyfa állítás időpontjaként, noha ez a dátum nincsen kőbe vésve. Egy másik hagyomány szerint a fát 12 nappal karácsony előtt, vagyis december 13-án kell felállítani, míg az angolszász országokban már december elején ünnepi díszben pompázik az emberek lakása (ugyanez a gyakorlat terjedt el például Törökországban is).
Előfordulnak azonban olyan országok is, ahol a fenyőfa nem áll nagy számban rendelkezésre, például Olaszország déli részén, itt tradicionálisan betlehemekkel, jászlakkal helyettesítették a a fákat, míg manapság a műfenyők terjedtek el.
A karácsonyfa leszedésének megszokott időpontja a római katolikus, illetve protestáns országokban Vízkereszt napja, vagyis január 6-a, az ortodox keresztények azonban épp ezen a napon ünneplik a karácsonyt, náluk viszont nem is terjedt el különösebben a karácsonyfa állítás gyakorlata.