Az ünnep napjai, vagyis december 24-26., minden évben meghatározzák sokunk életét. A készülődés hetekig is eltart, az ajándékvásárlás felpörög, készülnek a listák, sülnek-főnek az ebédek és vacsorák. Nagy ünnep, szép ünnep, szeretjük is nagyon, de ha túl vagyunk rajta, akkor tovább is lépünk. Voltak azonban olyan karácsonyok a történelemben, amin nem lehetett egy nap alatt továbblépni, olyan kisebb-nagyobb események, amelyeket azóta sem felejtett el az emberiség.
Karácsonyi királyok
Például nagyon fontos koronázások történtek ezekben a napokban. Mivel meglehetősen régi, ezeréves történetekről beszélünk, ezért nem lehetünk egészen biztosak a dátumban. Az egyik ilyen koronázás magyar vonatkozású, és az egyik leghíresebb ilyen esemény a történelmünkben, mivel I. István személyében az első királyát kapta meg az ország. 1000. december 25-én, vagy más forrás szerint 1001. január 1-én került az akkor már keresztény nevén, vagyis Istvánként ismert (egykori Vajk) fejére a korona.
Bár minket kevésbé érint, még egy nagyon izgalmas koronázás volt szűk ezer évvel ezelőtt. Egészen pontosan 1066 karácsonyán – az októberben lezajlott híres és sorsfordító hastingsi csata után – Hódító Vilmos fejére került a korona, így ő lett Angliában az első normann király.
Hihetetlen felfedezések
Nagy felfedezéseket is hozott az évszázadok során a karácsony. Az 1492-es év, de különösen az év vége, újraformálta az addig ismert világ képét. Kolumbusz Kristóf őszre elérte az amerikai kontinens partjait – október közepén a Karib-szigeteken szállt partra –, és egyre több területet fedezett fel. Három hajóval indult útnak Spanyolországból, ám december végére már csak két hajója maradt, a Niña és a Santa María, a zászlóshajó, melynek Kolumbusz volt a kapitánya. Ez utóbbi azonban december 24-én zátonyra futott Haitinél, így az expedíciónak csupán egyetlen hajója maradt. Kolumbusz az emberei egy részét ezért hátrahagyta, ők pedig a hajó deszkáit felhasználva egy erődöt építettek, melyet La Navidadnak, azaz Karácsonynak neveztek el.
Ez valószínűleg senkit nem döbbent meg, de természetesen karácsonykor fedezték fel a Karácsony-szigetet is. Az Ausztráliához tartozó szigetre 1643. december 25-én érkezett meg William Mynors, a Brit Kelet-indiai Társaság egyik hajójának kapitánya, aki az ünnep nevét adta a frissen felfedezett földdarabnak.
Anders Celsius, a svéd természettudósnak és csillagásznak sűrű éve volt 1741-ben. Ő volt az, aki többször felvetette, hogy vezessék be Svédországban a Gergely-naptárat, de tanulmányozta az északi fényt, és komoly csillagászati kutatásokat is végzett. 1741-ben pedig megalapította Svédország első obszervatóriumát, és a feljegyzések szerint az év karácsonyára elkészült annak a hőmérsékleti skálának a kidolgozásával is, melyet máig is használunk.
Egy világhírű dal
A világ egyik legismertebb karácsonyi dala, a Csendes éj 1818. december 25-én csendült fel először Ausztriában, Oberndorf bei Salzburg település Szent Miklós-templomában. 2011-ben az UNESCO kulturális világörökség része lett a dal, melynek zenéjét Franz Xaver Gruber iskolamester és orgonista szerezte, szövegét pedig egy Joseph Mohr nevű pap írta. A Csendes éj számtalan feldolgozást megért, Bing Crosby 1935-ben kiadott verziója minden idők negyedik legnépszerűbb kislemeze, már ami az eladási számokat illeti.
A béke ünnepe - háborúban
Legendák fűződnek 1914 karácsonyához is. Az I. világháború első évében még megtörténhetett a csoda: a katonák nem öldösték egymást a szeretet ünnepén, hanem barátkoztak helyette. December 25-én reggel némák maradtak a fegyverek a nyugati fronton, helyette éneklés hangzott fel. Azt is feljegyezték, hogy a katonák kimerészkedtek a lövészárokból és közeledtek az ellenség felé. Ez sok helyen annyira jól sikerült, hogy még rögtönzött focimeccseket is lejátszottak a senki földjén. A legérdekesebb talán az a történetben, hogy valójában nem volt fegyverszünet a háborús hatalmak között, ez egy olyan egy napra szóló különbéke volt, amelyet az emberek maguk kötöttek meg.
A király, a popsztár és a Hold
A BBC rádió 1932 karácsonyán közvetítette először az angol király ünnepi beszédét. Maga a rádióadó akkor volt tízéves, és bár korábban már felajánlották a királynak, V. Györgynek egy ilyen beszéd lehetőségét, az uralkodó elzárkózott az akkoriban még viszonylag ismeretlen médium elől. Az első karácsonyi beszédre is csak nehezen szánta rá magát az uralkodó, és ami azt illeti egy apró fiaskó is majdnem megzavarta a királyi eseményt, mivel az uralkodó állítólag leesett a székéről, épp az adás indítása előtt. Az ünnepi királyi beszéd azóta hagyomány Angliában, az első televíziós közvetítés 1957-ben volt, ekkor II. Erzsébet köszöntötte a népet.
Még egy roppant fontos esemény történt Angliában ugyanezen a karácsonyon, vagyis 1957-ben. Míg II. Erzsébet olvasott fel a tévében, egy Richard Starkey nevű 17 éves srác megkapta élete első dobfelszerelését. Öt évvel később pedig csatlakozott egy feltörekvő, fiatal bandához, melynek neve Beatles volt – ő pedig Ringo Starr néven vált világhírűvé.
Az emberiség 1968 karácsonyán is különleges ünnepi köszöntőt hallhatott. Az Apollo-8 űrhajó éppen december 24-én állt Hold körüli pályára, ami abszolút szenzáció volt a maga nemében – a Holdra szállásra csak egy fél évvel később került sor. Több tévéadás is érkezett az űrből, ezek közül a második, és az egyik leghíresebb a karácsony esti volt, melyben az űrhajósok, Frank Borman, James Lovell és William Anders, többek között a Bibliából olvastak fel.
Internet!
1990 karácsonyán futtatták le az internet első verziójának tesztelését. Tim Berners-Lee, aki azóta már Sir Timothy John Berners-Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki a világháló elméleti alapjait. Szintén ő fejlesztette ki a HTML nyelvet, valamint a HTTP protokollt is. Az első weblap máig megvan archivált formában – ezen a linken –, 1993. április 30-án pedig a CERN bejelentette, hogy az internet attól a naptól mindenki számára ingyenes.
Mozis élmények
Sok-sok világhírű film premierjét is karácsonyra időzítették. 1962-ben a Ne bántsátok a feketerigót! című film december 25-től futott a mozikban, a főszereplő Gregory Peck volt, aki alakításáért megkapta a legjobb férfi főszeplőnek járó Oscar-díjat is.
A Keresztapa harmadik részét is karácsonykor mutatták be. Az Al Pacino, Andy García és Diane Keaton főszereplésével készült film premierje 1990-ben volt. 2002. december 25-én a Kapj el, ha tudsz című mozi debütált Leonardo DiCaprio és Tom Hanks főszereplésével, és a szintén DiCaprio-filmként jegyzett Wall Street farkasa 2013. december 25-én került a mozikba.