» Túra

Templomok, szentélyek, energiaparkok nyomában a Dunántúlon

| | Nem érkezett még hozzászólás
Szívesen ötvözné a wellnesst az elmélyüléssel? Kipróbálná néhány napra, milyen remetének lenni? Buddhista vagy Krisna-tudatos szellemben meditálna inkább? Esetleg pogányok és kelták kedvelt energiapontjain töltődne? Irány a Dunántúl!

A tél az az időszak, amikor kénytelenek vagyunk többet időt négy fal között tölteni, a karácsonyi nyüzsgés után pedig duplán is megfogalmazódhat bennünk az igény egy kis elmélyülésre. De miért ne mozdulnánk ehhez ki? Ahogy egy oslói mondás tartja, nincs rossz idő, csak rossz öltözet. Ezért anorákot húztunk, és a Dunántúl szakrális helyeinek nyomába eredtünk: egyedül töltöttük az éjszakát a varázslatos majki remeteségben, kipróbáltuk a Krisna-völgy felszentelt meditációs pavilonjait, próbáltunk ráérezni a gyógyulást ígérő energiapontokra Márokföldön és Zamárdiban. Kiderült: a tél igazán alkalmas az elvonulásra – a legtöbb helyen egy átlagos hétköznapon annyira egyedül lehettünk, amennyire csak szerettünk volna.

Zamárdi, Szamárkő

A templomokat mindig különleges energiájúnak tartott helyekre építették. Őseink, akik összhangban éltek a természettel, még mielőtt templomok építésére szánták volna magukat, vándorlásaik során felmérték, hol érzik úgy, hogy jobban kapcsolódhatnak az istenihez, hol töltődhetnek fel szent erőkkel. A Zamárdi határában fekvő Szamárkőnél több ezer évvel ezelőtt már termékenységi áldozatokat mutattak be, majd a kelták is használták a helyet – ők földvárat is emeltek köré.

Több legenda is kapcsolódik a helyhez, az egyik, hogy a követ a tihanyi tűzhányó dobta át, a másik, hogy erre járt a gyermek Jézus Máriával és Józseffel, szamárháton, és a kisebbik kövön látható nyomok Jézus, illetve a szamár lábnyomai. Ennél valószínűbb, hogy a látogató megkövült csigákat fedez fel a szürke homokkőben, mely valójában vulkáni utóműködés terméke.

A Szamárkövet Zamárdi nyugati végében, a Szőlőhegyi úton találjuk. Egy napsütötte januári napon garantáltan egyedül bóklászhatunk; a piknikasztaloknál akár meg is uzsonnázhatunk. Néhány méterrel feljebb sétálva, a fák mögül csodálatos kilátás tárul elénk Tihany felé. Aki tényleg a szezonnak megfelelően öltözött, a jelzést követve felsétálhat a kilátóhoz is – ide autóval tilos felmenni.

Krisna-völgy, Somogyvámos

Ha igazán szeretnénk elszakadni a hétköznapoktól, vegyük célba a somogyvámosi Krisna-völgyet! Az immár 23-ik születésnapját ünneplő indiai Kulturális Központ és Biofarm-ökofalu számos, hosszabb-rövidebb lehetőséget kínál arra, hogy lelki életet éljünk.

Ottjártunkkor megtévesztett a falu utcájából a Krisna-völgyhöz nyíló bekötőút első parkolótáblája, így innét gyalog folytattuk az utat, bár jóval közelebb is adódott volna parkolási lehetőség. Az impozáns, elefántos főbejárat pár perc séta, majd onnét egy hosszabb lélegzetet kell venni (esetünkben 0 Celsius-fokban), hogy elérjük a központi épületegyüttest. A sétára fordított idő azonban nem veszett kárba, sőt. Egyrészt egy télen is kifejezetten szép, rendezett tájon mozoghatunk, dísztavak közepette, másrészt számos, meditációra alkalmas szentély és pavilon akad utunkba. Mint megtudtuk, a szentélyek beavatásban is részesültek, melynek során a közösség mintegy meghívott egy szentet a Krisna-tudat kultúrájából, hogy erejével segítse az adott szentélyben meditálókat. Magát a Krisna-völgynek otthont adó területet a Krisna-tudat magyarországi lelki atyja (és több más ország lelki vezetője), Srila Sivarama Swami Maharaja álomban látta meg először; így kapott jelet arra, hogy a Krisna-völgyet itt kell felépíteni, és nem másutt.

Ilyenkor télen ne számítsunk az egyébként óránként induló körbevezetésre a templomban. Mivel a látogatók száma csekély, érkezésünkkor készséggel körbevezetnek bennünket külön, és közben rengeteg érdekességet tudhatunk meg a Krisna-völgy életéről.

Ami a lelkigyakorlatokat illeti, érdemes előre jeleznünk ilyen szándékainkat. Minimum öt fő esetén különleges programon is részt vehetünk: a „Lélek hangja" bevezetést nyújt a mantrázás és meditáció filozófiájába és gyakorlatába. Egyéni utazóknak a Kolostorok titka hétvégi programot ajánlják, melynek során betekintést nyerhetünk a hívők mindennapjaiba, lelkigyakorlataiba.

Aludni vendégházakban, zarándokházakban lehet, vagy – ha úgy érezzük, egy kis wellnesst is megérdemlünk – a szomszédos Rádhé Resortban magas színvonalú szállodai szolgáltatások mellett pihenhetünk. Az év különböző időszakaiban ők is szerveznek elvonulásokat, táborokat.

Ha már Somogyvámoson járunk...

Somogyvámos környéke a Krisna-völgyön kívül több látnivalót is kínál:

A falu határában, gabonatáblák között egy 800 éves templomrom áll. Itt, a Pusztatorony előtt is várja egy piknikasztal a megfáradt vándort. A Krisna-völgyből legalább 45 perces sétára számíthatunk, míg elérjük. A téli tájban magányosan álló templomrom és a környező kilátás megérdemli az erőfeszítést. Természetesen autóval is elérhető; néhány perc alatt, egy kátyús földúton, de gyalog – melegen öltözve – az igazi.

Somogyvámostól a Balaton felé indulva autóval tíz perc csupán Somogyvár. A monda szerint Koppány vezér főhadiszállása is itt volt, és innét indult Veszprém ostromára 883-ban. Mi a Szent Egyed bencés apátság romjai miatt álltunk meg, melyet Szent László királyunk szentelt fel 1091-ben. A kaput tárva találtuk, a recepciót azonban zárva és üresen, így ingyen besétálhattunk. A romegyüttes magával ragadó, a templom oltára előtti tágas téren pedig kiváló lehetőség nyílik például tai chi-t gyakorolni, különösen, ha hétágra süt a nap.

Veleméri katolikus templom

Keresztény templomokra igazából nem kell vadászni kis hazánkban, így érdemes egy olyat választani, amely különleges helyen fekszik, és maga is érdekességeket tartogat. Az Őrségben, a szlovén határtól csupán egy kőhajításnyira fekvő Velemért a régi időkben temploma után Szenttrinitásként is emlegették. A Papréten emelkedő templom építését az 1200-as évek végére teszik; kopottságukban is lenyűgöző freskóit az Itáliában tanult Aquila János festette 1378-ban. Az egyhajós templom jóval kisebb, mint a képek alapján gondolnánk – abban az időben, amikor építették, kb. annyi hívőt kellett kiszolgáljon, mint ahányan ma is laknak Veleméren: 60-80 főt.

Hogy mitől különleges? Az ablakok és freskók helyének pontos megtervezésével olyan fényjáték jött létre, mely a keresztény hitvilág fontos eseményeit rajzolja ki az év azokhoz kapcsolódó napjain (pl. Gábor napon, március 24-én Gábriel arkangyal képére esik az ablakon beömlő fény). Sajnos nehéz elcsípni ezeket a napokat, pillanatokat, mert a templomot időközben körbenőtte az erdő, így a nap fénye nem tud már olyan látványt létrehozni, mint régen, de a templomban állva így is megérint a régi idők tiszta hite, a hely jó rezgései. Mindenképp törekedjünk napsütötte napon felkeresni (a fényjáték szempontjából a tél pluszban is kedvez nekünk, hiszen a fákon kevesebb a lombozat). Érdemes helyben megvásárolni azt a füzetecskét (2000 forint), melyben a fényjáték leírása profi fényképekkel és magyarázattal együtt megtalálható, de a kulcsos hölgy is ontja az adatokat és érdekességeket a templom történetéről. Telente a templom csak néhány órát van nyitva kora délelőttől kora délutánig; a fény értelemszerűen déltájban a legjobb.

Plusz egy tipp: Ha fogékonyak vagyunk a megkapó erőterekre, a templom felé sétálva álljunk meg a temető főbejáratával szemben, az út túloldalán található óriási hársfánál, melynek jótékony rezgéseire még a magát „hitetlennek” tartó helyi vendéglátónk hívta fel a figyelmünket.

A faluban számos érdekesség vár még ránk: Sindümúzeum, mely az Őrség jelkincsét kutatja és mutatja be, helytörténeti kiállítás, és persze maga a táj, és a régi épületek, csűrök. Több kirándulóút, tanösvény indul innét vagy érinti a templomot.

Energiaparkok Zalában

Aki nem járt még erre, meg fog lepődni, hogy a Dél-Dunántúl mennyire bővelkedik energiaparkokban. Itt van mindjárt a Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark, melynek különlegességét az adja, hogy itt a megszokottal ellentétben nem kettő, de három energiavonal találkozik. A jótékonynak mondott sugárzás állítólag olyan erős, hogy egyszerre egy-két óránál többet nem javasolt a parkban tölteni. A parkban kikövezett rész mutatja a Szent György vonalak irányát, és karók jelzik a találkozási pontokat, melyeknél egyszerre 20-30 percig érdemes tartózkodni, majd a testi és lelki egyensúly fokozása érdekében igénybe vehetjük a termálfürdőt is. Tömegre biztosan nem kell számítanunk annak ellenére sem, hogy a komplexum népszerű az osztrák nyugdíjasok körében.

Veleméri vendéglátónk, és a templomot felügyelő hölgy több energiaparkot is tudtak ajánlani a környéken, de mivel mindkettő a határon túlra esett, inkább maradtunk kis hazánkban. Lenti felé tartva Márokföldön egy Energiapark, illetve Tündérkert táblára lettünk figyelmesek, így megálltunk. Nagyon jól tettük! A faluház alatt egyhektáros területen alaposan feltérképezett energiaparkot hoztak létre. Több mint húsz gyógyító ponton időzhetünk, állítólag mindegyik más-más szervet, problémát gyógyít. Mondanunk sem kell, egy átlagos téli napon kedvünkre meditálhatunk a kihelyezett padok egyikén. Az energiapark mögött közvetlenül az ország első természetművészeti parkjában nézelődhetünk. A Tündérkert pedig nem más, mint az azonos nevű értékmentő mozgalom egyik állomása: a kihalófélben lévő ősi gyümölcsfajokat igyekeznek itt megmenteni – azokat az almákat, körtéket, szilvákat, melyek nevére már csak nagyszüleink emlékeznek.

Mik azok a Szent György vonalak?

Egy régi elképzelés szerint a Földet energiavonalak hálózzák be; ezeket például a kínaiak sárkányvonalaknak, Britanniában Ley-vonalaknak nevezik. Képzeljük el azt, hogy testünk elektromos autó, melynek időről-időre töltésre van szüksége – a régiek szerint ekkor kerülnek képbe azok a helyek, ahol kettő vagy több energiavonal találkozik. Ezeknél időzve újra feltöltődhetünk, gyógyulhatunk. Az ország legnagyobb energia-csomópontjai állítólag itt találhatók: Pilis, Szentendre, Fertőszentmiklós, Csobánka és Lenti térsége. A külföldiek közül kiemelkedik a Stonehenge és a gízai piramisok – hiszen a régi időkben a templomokat pontosan ezeken a csomópontokban helyezték el. Hívhatjuk ezeket a Föld akupunktúrás pontjainak is – állítólag ezek sehol a világon ilyen sűrűségben nem találhatók meg, mint a Kárpát-medencében.

Zalaszántó, Béke sztúpa

Az 1992-ben épült és 1993-ban a 14. dalai láma által felszentelt sztúpa az egyik legnagyobb Európában: 30 méter magas és 24 méter széles. A helyét adó, Világosvárnak nevezett domb ki tudja miért, sosem volt lakott, de úgy tartják, az ősmagyar sámánok előszeretettel tartottak itt szertartásokat. Egy dél-koreai szerzetes, Bop Jon álmodta meg ide a buddhista szentélyt.

Egy kis parkolóból jól kitáblázott úton, apró présházak között közelíthetjük meg az Emberi Jogok Parkját, melyben a sztúpa található – itt számtalan tibeti imazászlót lenget a szél. Belépni nem lehet, viszont körbe lehet járni, a hívők szerint háromszor, az óra járásának megfelelő irányban érdemes. Három szinten sétálhatunk fel egészen a Buddha szoborig, ahol mécsest vagy füstölőt szokás gyújtani.

Hosszabb elmélyülésre a mellette 2007-ben átadott Milarepa Meditációs Központ nyújt lehetőséget: télen péntektől-vasárnapig 10-16 óráig kereshetjük fel; szombaton és vasárnap 11 órakor közös meditációra várják az érdeklődőket. Egy kis ajándékbolt is vár minket: a szuvenírek Indiából érkeznek, és buddhista szerzetesek készítik őket. Megvásárlásukkal a sztúpa fenntartását támogatjuk.

Majk, kamalduli remeteség

A masszőrök nem szívesen költöznek új helyre, mert tudják, hogy az a szoba, ahol páciensek százai lazultak már el, már fel van töltve pozitív energiákkal. Ha elmélyedni, befelé figyelni szeretnénk, ennek szellemében érdemes egy olyan helyet választani, ahol előttünk már sokan tették ezt sikerrel. Mi a majki kamalduli remeteséget választottuk erre a célra, mivel itt a régi remeték celláiban meg is lehet szállni. Szerencsére érkezés előtt két nappal telefonáltunk, mert mint kiderült, hogy már kapcsolhatják is be a fűtést: a régi falak ugyanis ilyen nehezen melegednek át. Egy hideg téli napon jelen sorok írója volt az egyetlen lakója a kolostornak: kapukulcsot is adtak; Kajla, a barátságos németjuhász és számos cica őrizte álmom.

A hely varázslatos kisugárzását már olyan sokan szóvá tették, hogy a gondnokság radiesztétákkal mérette fel. Így derült ki, hogy csillagalakzatot létrehozó dupla Szent György vonal kereszteződés található a lebontott templom helyén. Azt mondják, a kolostort körülvevő sávokon érdemes sétálni, sőt rácsatlakozhatunk a Via Margaritarum zarándokútra is, mely Mátraverebély-Szentkutat Mariazell-lel köti össze. Zarándokigazolvánnyal a majki szállás árából kedvezményt kapunk. A remeteházak egyenként két, egyszerűen berendezett szobából,  jól felszerelt konyhából, fürdőszobából és étkezőből állnak. A nagyitól karácsonyra kapott flanelpizsamát ne hagyjuk otthon; érdemes esetleg plusz pokrócot is vinni. Reggelire ne számítsunk, viszont a remeteség alatti tó partján egy kellemes étterem található. Tőlük este akár pizzát is rendelhetünk – étlap a remetecellában!

Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

Minden perc ajándék! Töltse a szebbnél szebb őszi napokat családjával!

rallymax új galériát hozott létre
Csenge és Attila két keréken 16. nap margójára
3 napja
Anziano élménybeszámolót írt
Róma - ROMINA ROOMS Guest House
4 napja
trebla új galériát hozott létre
kína
8 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.