A jó levegőt garantálja a proletárdiktatúra – ez a felejthetetlen Szilágyi György-kétsoros legyen mottónk a várak és homokkő sziklák közt vezető látványos túránkon Németországban
Németország Elzásszal határos része nem a turizmus fellegvára, pedig természeti értékeket bőven találunk a Rajnától 50 kilométerre, nyugatra fekvő vidéken. És ahogy Németországban szokás, a megfelelő marketing, szóróanyagok és térképek sem hiányozhatnak innen.
A sziklaormokon magasodó várak földje
Túránk helyszíne Dahn, mely a Rajna-vidék–Pfalz tartomány déli részén fekszik. A megye székhelye, és a legközelebbi „nagyváros" Pirmasens, amely arról nevezetes, hogy Németországban itt a legalacsonyabb a várható átlagélettartam.
Dahn egy 4500 fős kisváros a Wasgau dombvidék szívében – ennek déli, francia nyúlványa a Vogézek, talán így ismerősebb. A 300 méter magas, különleges alakú sziklaormokon több vár is épült az idők folyamán. A városkából ezek mind karnyújtásnyi távolságra vannak, így sok túraútvonalat jelöltek ki a környező területeken. Ezek között mindenki megtalálja a kedvének és edzettségi fokának megfelelőt.
Karlsruhe Dahntól alig 60 kilométer, de abból autópálya alig 20. Közúton és vasúton is egyaránt mellékvonalra kell számítanunk, sajnos a közösségi közlekedéssel a terület megközelítése nem a legkönnyebb. Saarbrückenből, vagy a határ túloldalán fekvő Strasbourgból is még egy átszállás kell az eléréséhez. De ne bánjuk, ez az elzártság is segített abban, hogy a természet szépségei ilyen épségben fennmaradhassanak.
Prémium túraútvonalak közül válogathatunk – még ha nem is tudjuk, mitől prémium egy túraútvonal – a dahni településszövetség honlapján, és természetesen a helyszínen is. Turistainfót térképekkel a város központjában a Weißenburgerstraße 17D alatt kaphatunk a legkönnyebben. Innen, a park széléről induljunk egy könnyedebb túrára.
A túraajánlatok 7 és 83 kilométer között mozognak, természetesen a hosszabbak több napra szólnak. Mindegyik során láthatunk szélcsiszolta homokkő sziklákat, várromokat, kis falvakat, csodás tájakat, erdőket. A kérdés csak az, mennyi időnk van rá. Az egész Wasgau legmagasabb pontja egyébként alig magasodik 500 méter fölé, így komoly hegymászásra ne készüljünk, még ha kaptatók lesznek is.
Aki csak egy olyan túrát vállalna be, amit bármikor félbehagyhat, hogy aztán Dahnban hódolhasson a jól megérdemelt gasztronómiai élményeknek, az válassza a dahni körtúrát (Dahner Rundwanderweg). Az útvonal 580 méteres szintemelkedést (és, lévén körtúra, szintcsökkenést) kínál, a 18,7 kilométerre a szintidő a helyiek szerint 7 és fél óra, a terep pedig közepes nehézségű. Ami a legjobb benne, hogy végig közelről kerüli a kisvárost, így tetszőlegesen, bármikor le lehet vágni belőle, ha már fogytán van az erőnk.
Így túráztunk mi
A túrát a dahni turistainformációnál kezdtük, egy emelkedőt leküzdve a második világháborús katonatemetőhöz (Ehrenfriedhof) jutottunk, ahol a Szent Mihály-kápolna is áll. A kápolna mögött látható az első jelentősebb, jellegzetes formájú homokkő alakulat. Innen a hegygerincen, emelkedős és lejtős szakaszokon át – az erdőben további furcsa alakú sziklákat felfedezve – jutottunk fel a 337 méteres csúcsra, ahol a dahni várcsoport is áll.
Három vár osztozik ugyanis a hegytetőn, közvetlenül egymás mellett, a dahni óvár (Burg Altdahn), egy grófi vár (Grafendahn) és a Tanstein-vár. Utóbbi épült legelőször, már a 12. század elején említik, végleg csak 1689-ben rombolták le. Az óvár épült másodiknak, mintegy száz évvel később, de ez is 1689-ben esett áldozatul a pfalzi örökösödési háborúban a franciáknak. A Grafendahn-várnak jutott a legrövidebb idő, hiszen a 13. század végén épült, ám 1462-ben elfoglalta és leromboltatta I. Frigyes pfalzi választófejedelem.
A várak szabadon látogathatók, a legjobb állapotban az óvár maradt fenn, egy kis vármúzeumot is találunk a romok mellett. A vár alatti sziklarészt is áramvonalasra csiszolta az évszázadok szele, a várromok robusztussága, szögletessége szép kontrasztot ad az alatta látható szirtekével.
Innen a kijelölt út sziklaképződmények (Zimmerfels, Hebelfels) mellett halad, érintjük a szomszédos Erfweiler települését. A várheggyel átellenben fekvő dombokra átérve a Römerfels-szikláktól csodás kilátás nyílt. Dahn északi és déli részét elválasztó Lachberg-Vogelsberg vonulaton végigsétálva kereszteztük a főutat és a vasutat. Észak felé követve a túrát felkapaszkodtunk a Wieslauter-völgy védelmére emelt újvárhoz (Burg Neudahn), amely ugyan szintén 13. századi, ám a várcsoportnál valamivel jobb állapotban van. Innen a Moosbach-patak völgyében sétáltunk tovább immár délnek. Az erdőségben még egy kaptató várt ránk a Wachtfels-sziklához, majd egy gyors ereszkedés, vissza a település déli széléhez, ahonnan már közel volt a kiindulópont.