» Távol

A város, ahol soha nem kell másfél percnél többet várni a metróra

| | Nem érkezett még hozzászólás
Az utóbbi évtizedben többször választották a világ legdrágább városának, és az itt élő milliárdosok száma alapján is dobogós a leggazdagabb települések listáján. Útjai szélén drága terepjárók, luxuslimuzinok parkolnak, de közepes figyelmességgel még pár kockaladát is kiszúrhatunk. Ez Moszkva, amely Európa legnépesebb városaként a 2018-as futball-világbajnokság nyitó mérkőzésének és döntőjének is helyet ad majd. De a foci a legkevesebb, amiért érdemes ideutazni!

Korábban már itt a Travelón is írtunk arról, hogyan töltsünk el egy napot ebben a városban, de néhány hete újra lehetőségünk volt körbejárni a várost. Kiterjedtsége és monumentalitása lenyűgöző, egy valóságos olvasztótégely – divatos szóval hub – , amely alapján a legfontosabb világvárosok sorába sorolhatjuk.

Majdnem ezeréves történelem

Mindössze két és fél óra repülőút, és a Liszt Ferenc repülőtérről indult gép kerekei a Seremetyjevói nemzetközi repülőtér landolópályáján csikordulnak. A terminálok Moszkva központjától mintegy 30 km-re fekszenek. Ha utazási irodával utaznak, akkor már a repülőtéren várni fogják önöket. Ha viszont egyénileg, akkor a városba jutáshoz az Orosz Vasutak által üzemeltetett Aeroexpresst javasoljuk. Az út így kb. 35 perc, míg autóval vagy busszal az állandó dugók miatt ez legalább a duplája.

Moszkvának közel 900 éves a történelme, az orosz birodalom fővárosává a tatárok kiűzése után, III. Iván idején nevezték ki 1480-ban. Ezt a szerepét egészen Szentpétervár megalapításáig tartotta, 1703-tól ugyanis Nagy Péter "Oroszország Velencéjé"-be helyezte át a központot. Moszkva csak az 1917-es forradalom után kapta vissza szerepét, Leninék ugyanis az esetleges idegen megszállástól félve egy határoktól távolabbi helyet választottak fővárosnak.

Moszkva népessége jelenleg kb. 12,5 millió fő, de a lakosság kb. 80%-a nem tekinthető tőzsgyökeres moszkvainak. A Szovjetunió különböző részeiből indulva az iparosodással együtt megkezdődött a vidéki lakosság betelepülése a városba. Így aztán az 1900-as évek elején még csak 2 milliósnak számító városba kisebb megszakításokkal évtizedes átlagban közel fél budapestnyi ember érkezett. Ez a fajta sokszínűség az utcákon sétálva, az üzletekben és szállodákban is jól látható.

Az orosz palacsinta, ami összeköt

Utunk első reggelén például azon voltunk, hogy reggelizés közben az étteremben üldögélve megszámoljuk, hány nemzet, népcsoport vendégeivel fogyaszthatjuk el az orosz reggelik elmaradhatatlan palacsintáját, a blinit. De aztán - a külföldi turistákat nem számolva - hétig jutottunk, a reggeliztető hosztesz orosz lehetett, a felszolgálók között pedig talán tatár, baskír és kazah származású.

Moszkva egyébként az utóbbi években is rohamtempóban fejlődött - amire a már említett népességnövekedés valószínűleg rá is kényszerítette. A városban a sokszor kaotikusnak tűnő földfelszíni közlekedés helyett már csak ezért is érdemes a metrót választani, amelynek hossza már a 340 km-t is eléri, és összesen 204 állomást köt össze. Ott jártunkkor kiderült, hogy amíg az utóbbi időszakban évente 2-3 állomást adtak át, addig 2020-ig további 75 új állomás kialakítását tervezik, mintegy 158 kilométernyi új sínpár lefektetésével.

Azt tudták, hogy a moszkvai metrónak komoly világrekorderes tulajdonsága is van? Az egész világon itt a legsűrűbb a járat-hálózat, átlagosan minden 90. másodpercben indul egy szerelvény. Persze nem csak ezért érdemes ám metrózni Moszkvában! A régi állomások például már önmagukban is kisebb művészeti remekek, a különleges burkolataikkal és a kommunista múltból származó szobraikkal egészen különleges, föld alatti látványosságnak számítanak.

Mire elég egy nap Moszkvában?

Ezt a kérdést már feltettük egy korábbi cikkünkben, de tény, hogy vannak helyek, amelyeket egyszerűen nem lehet kihagyni egy moszkvai látogatásból. Ilyen például a Vörös tér, amely az orosz történelem számos fontos eseményének volt helyszíne. Mert az csak egy dolog, hogy III. Iván alatt itt helyezkedett el Moszkva legnagyobb piactere. Talán sokan nem tudják, hogy a tér a mai nevét még a 17. században kapta, miután a Vaszilij Blazsennij Székesegyház melletti bástyára egy vörös (oroszul krasznaja) tornyot építettek. Az orosz krasznaja szó pedig egy picit tágabban értelmezve egyszerre jelent vöröset és szépet (kraszota).

A tér számos koronázási ceremóniának, egyházi szertartásnak és győzelmi ünnepnek adott helyet, de tartottak itt nyilvános kivégzéseket, sőt, a második világháborúban a hadosztályok közvetlen a téren tartott felvonulásokról mentek a frontra.

Nézzék meg Lenin lelinóleumozott mauzóleumát!

És ha már egyszer a Vörös téren járnak, mindenképp nézzenek be a színes hagymakupolákkal díszelgő Vaszilij Blazsennij-székesegyházba, a Kazány-katedrálisba, a luxusüzletekkel tömött GUM áruházba, az Állami Történeti Múzeumba, és ha ezek után még maradt türelmük egy több száz fős sort is kiállni, akkor nézzék meg Lenin balzsamozott testét teljesen ingyen (hétfő és péntek kivételével).

Aztán ott van a tér melletti legfontosabb és leghíresebb épületegyüttes a Kreml, amely ma Moszkva centrumának fallal körülvett része, és egyben Oroszország kulturális és hatalmi központja. Azt tudták például, hogy a kreml szó fából épített erődöt jelent? Ilyen építmény korábban számos orosz nagyvárosban létezett. Az ország legismertebb erődje azonban a Moszkva folyó és a Vörös tér között helyezkedik el, és 1990 óta a Világörökség része. 

Az épületeit háromszögben körbeölelő fal hossza 2235 m, magassága 5 és 19 méter között váltakozik, miközben 20 bástya magasodik a fal vonala fölé. Itt található a Szenátus épülete, melyben helyet kapott az elnöki rezidencia, számos egyéb kormányzati épület és a leghíresebb székesegyházak. Ilyen például az az ötkupolás Uszpenszkij-székesegyház (Istenanya elszenderedése-székesegyház), amely egykor az orosz cárok koronázó-temploma volt. Itt magasodik a Blagovescsenszkij-székesegyház is (Angyali üdvözlet-székesegyház), amelyet a moszkvai nagyfejedelmek és cárok egykor házitemplomként használtak. De ezen a területen található az Arhangelszkij-székesegyház (Mihály arkangyal-székesegyház) is, amelyet a nagyfejedelmek és cárok temetkezési templomaként tartanak számon.

A cári kor nagyságát szimbolizálja a Cár-harang, amely a világ legnagyobb ilyen műremeke, de például sosem funkcionált harangként. És hasonló státuszszimbólum a Cár-ágyú is, melyet valószínűleg szintén nem használtak, mégis a kor öntőművészetének egyik csúcsa volt.

Hódítsák meg mind a hét nővért!

A központ bejárásán túl a kötelező elemek közé tartoznak a “hét nővérnek” nevezett, Sztálin idején épült monumentális épületek is. Amire talán a legtöbben emlékeznek, az a Lomonoszov Egyetem épületmonstruma (nemcsak azért emlékezetes, mert sok magyar tanult itt a rendszerváltás előtt, de 1953-ban az állami egyetem főépülete volt az első felhőkarcoló is egyben, amely nem New Yorkban épült).

Ehhez hasonló a másik hat épület is, köztük például a Kudrinszkaja téri épület, mely a nővérek egyikeként 160 méter magasságba nyúlik fel a 22 emeletével együtt. Korábban az orosz politikai elit élt az épület jellemzően tágas lakásaiban, ma már azonban ez a leggazdagabb oroszok lakóhelye. Itt egy 50 négyzetméteres lakás ára nagyjából 300 ezer dollár körül mozog.

És figyeljenek a sugárutak beszédes házaira is!

A nővérek mellett a szovjet ampír jegyek uralják számos sugárút ötemeletes épületeit, de emellett mindenképpen szánjunk időt a többségében az 1920-as években a konstruktivizmus jegyében épített házegyüttesekre is. Utóbbiak többsége ma már igen lepusztult, és egy kicsit olyan, mintha ezen keresztül szimbolizálná egy forradalmi kor elmúlását. A konstruktivista alkotások között találjuk a Shukhov tornyot, a Sarló és Kalapács Palotát, a Pravda Székházat, és még számos gyárépületet, ipari komplexumot.

És bár a cári fényűzés megmaradt emlékei és a szovjethatalom szimbólumai kissé skizofrén érzetet keltenek, talán pont ez az első benyomás segíti a turistákat, hogy megértsék a logikát ebben a fura folytonosságban. A városban már csak a fenti látnivalók bejárásával is el lehet tölteni 2-3 napot. Legalábbis ennyit mindenképp szánjanak rá, ha pont a foci-vébé idejére tervezik a kiruccanást. Bár meglátják, Moszkva meccs nélkül is emlékezetes élmény marad!

Újságírónk az 1000 út Utazási Iroda és az Aeroflot által szervezett sajtóúton vett részt.

Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések

Szóljon hozzá!

Kapcsolódó ajánlat

Most ajánljuk

Orosházi nyár 2017 Május és augusztus között majd minden hétvégén izgalmas programokkal várunk Gyopároson!

Laczko új galériát hozott létre
Garmish-Partenkirchen
1 napja
rallymax élménybeszámolót írt
Csenge és Attila két keréken 29. nap
5 napja
rallymax új galériát hozott létre
Csenge és Attila két keréken 29. nap
5 napja
dorav élménybeszámolót írt
Velencei karnevál 2016
7 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.