» Távol

Mesés kisváros három órányira Budapesttől

Hosszú hétvége tippek haladóknak 3.

| | Nem érkezett még hozzászólás

Elragadó történelmi hangulat, macskaköves utcák, egy gyönyörű, gótikus-reneszánsz vár, idilli kávézóteraszok, olcsó éttermek, bohém galériák, nyüzsgő piac, kastélyparknak is beillő temető, gyógyfürdő. Ez mind megtalálható egy horvát kisvárosban, a határtól nem messze. Egymás sarkát taposó turistahadak viszont nincsenek. Haladónak szóló hosszú hétvégés sorozatunkat Oslo és Poznań után egy kevésbé ismert gyöngyszemmel folytatjuk.

Csupán három órát kell érte Budapestről autózni, macskaköves utcák, barokk paloták, bohém galériák, cuki kávézóteraszok várják a látogatót. Annyira jó hely, hogy a Lonely Planet 2010-ben a Horvátországba látogatóknak első helyen ajánlotta, 2014-ben pedig a New York Times emlegette a kihagyhatatlan célpontok között. Tudják már merre járunk?

Eláruljuk: Varasdon (horvátul Varaždinnak hívják), Horvátország egykori fővárosában, mindössze 30 kilométerre a magyar határtól. Mi a Plitvicei Nemzeti Park után érkeztünk ide, és szeretettel ajánljuk ezt a megoldást önöknek is. A két látnivaló ugyanis pont ideálisan kitölt egy hétvégét. És hogy mit lehet itt csinálni?

Macskaköves utcákon andalogni

A bájos városka – melynek neve egyébként a magyar város főnévből származik – központja autómentes, így nyugodtan átadhatjuk magunkat a bámészkodásnak. Néznivaló pedig akad bőven: itt egy szép templom, ott egy bájos galéria, amott egy cuki butik vicces cégérrel.

De ami a leginkább magával ragadó, az a város nyugodt, történelmi hangulata. Nem akármilyen idők tanúja volt – a török háborúban Varasd Horvátország fővárosa, kézműves céheinek és a kedvező földrajzi helyzetnek köszönhetően már a 15. században a környék kereskedelmi és gazdasági központja volt, Mária Terézia pedig a horvát királyi tanács székhelyévé tette.

Bármerre induljunk is a történelmi utcákon, egy idő után biztosan érintjük majd a főteret. Itt áll Európa egyik legrégebbi városháza épülete, mely 1523-ban épült, majd az 1700-as évek végén késő barokk stílusban gondolták újra. De nem csak a városházánál folyt építkezés ekkoriban: a városban több barokk palota épült, melyek közül sok ma is látható. Valószínűleg ezek az épületek adják a város kicsit Sopront idéző hangulatát. (Úgy tűnik, Varasd mindenkit másra emlékeztet, a Telegraph újságírója például kis Bécsként ír róla.)

Várat nézni

A városházán kívül van még egy fontos környék, amit garantáltan érinteni fognak egy városi séta során – a varasdi vár. Első írásos említése 1181-es, III. Béla király egyik oklevelében szerepel. Az itt található földvár a tatárjárás alatt megsemmisült, de IV. Béla újjáépítette. Kővár 1440 óta áll itt, a török időkben jócskán meg is erősítették falait, ekkor az ország egyik legfontosabb erődítményének számított. Leghosszabb ideig az Erdődyeké volt: 1607-től egészen 1925-ig képezte a család birtokát. 

Ma a városi múzeum egy része található benne, van hadtörténeti rész, céhes emlékek, tíz termet pedig korabeli bútorokkal rendeztek be – van reneszánsz, barokk, rokokó, de például art deco szoba is. Ha ennyi nem elég a múzeumozásból, a váron kívül a Herzer és a Sermage palotában is van gyűjteménye a városi múzeumnak. Előbbiben rovargyűjtemény, utóbbiban festmények láthatók. Kombinált jegyet is lehet venni a három kiállításra, ez felnőtteknek 55 kunába (2250 forint) kerül. További infó a múzeum honlapján.

Piacozni

A vártól és a főtértől is csak pár lépés Varasd népszerű piaca, amit annyira nem meglepő módon úgy hívnak, hogy Plac. Ide érdemes korán érkezni, mi délben értünk ki, és akkor már csak néhány pulton volt áru, a pakoló árusok voltak többségben. Ha viszont jókor jönnek, egy nyüzsgő vásárcsarnokot találnak itt friss zöldségekkel és gyümölcsökkel, sajtokkal, fűszerekkel, virágokkal. A piac nagyon halad a korral, saját honlapja is van (itt találják), és az Instagramra is rendszeresen posztolják a portékát.

Ráérősen kávézni

A város legfőbb vonzereje tehát a letűnt korokat idéző hangulata. A girbe-gurba utcákon reneszánsz és barokk lakóházak, paloták közt zajlik az élet, ki bringán siet munkába, ki ráérősen kávézgat valamelyik teraszon. Érdemes az utóbbiak csoportjához csatlakozni, hogy magunkba szívjuk ezt a hangulatot. Jó időben a város egyik leglátványosabb tere, a vár melletti Miljenka Stančića gyakorlatilag egy egybefüggő kávézóterasszá alakul. De a belőle induló, Szentendrét idéző Ulica Ivana Padovcán is láttunk barátságos kávézókat és koktélbárokat.

Bohém művészek galériáiba tévedni

A teraszokon pedig nem csak turisták, de barátságos helyiek is időznek. A fent emlegetett kis utca egyik teraszán üldögélt például a szomszédos művészeti galéria tulajdonosa. Kiszúrta, hogy éppen a kerékpáralkatrészekből és egyéb szerszámokból gyártott szobrait nézegetjük, úgyhogy kávéját és barátait hátrahagyva betessékelt minket a galériájába. Közös nyelv híján leginkább pantomimezve kommunikáltunk vele, de azt például megtudtuk például tőle, hogy alapanyagért szeret a nagykanizsai piacra átjárni.

Ha szeretik az újrahasznosított műalkotásokat, itt a helyük az Ulica Ivana Padovca 4. alatt. A galéria nevét nem jegyeztük meg, de helyben lehetetlen eltéveszteni. Belépődíj nincs, vásárolni biztosan lehet, de egyáltalán nem akart semmit ránk tukmálni a barátságos tulajdonos. Ottjártunkkor úgy tűnt, Varasd vonzza a művészeket, egymást érik a vicces kerámiákat, vagy éppen különleges műtárgyakat rejtő galériák. És valahol tuti, hogy bringákat is építenek, mert tele volt olyan egyedi bicajokkal, amiken látszott, hogy valószínűleg egy műhelyből származnak.

Európa egyik legszebb temetőjében sétálni

A vártól nem messze – igazából itt semmi sincs igazán messze semmitől – találjuk a városka temetőjét. Jellegzetes formájú sövények, árnyas sétányok és ódon síremlékek adnak neki különleges hangulatot. A sírkertet – sőt, inkább sírparkot – 1773-ban hozták létre, de igazán különlegessé 1905-ben vált. Egy Herman Haller nevű úr ugyanis a fejébe vette, hogy többé teszi, mint egyszerű temető. Több mint hétezer ciprus, juhar, kőris, vörös bükk, magnólia és a nyírfát telepített ide, és a tujasövényeket is ekkor kezdték geometriai formákra nyírni.

Nagyot enni

A városnézésben biztosan megéheztek, ajánlunk is gyorsan egy érdekes helyet, ahonnan garantáltan nem távoznak üres gyomorral, és a havi kosztpénzt sem hagyják ott egyetlen étkezésért.

A belvárostól kicsit messzebb – de ez helyi viszonylatban annyit tesz, a vártól 2,5 kilométerre – található a Santa Maria étterem. Elhelyezkedése egészen bizarr: a főútról egyszer csak egy ipari parkra emlékeztető környékre kell lekanyarodni. Az érkezés pillanatáig biztos benne az ember, hogy eltévedt, a GPS épp kivezeti a szántóföldre. Aztán az út végén nem a büdös nagy semmit találja, hanem egy füvesített udvart játszótérrel, és egy vidám, fehérre meszelt falú, piros tetős, kék zsalugáteres épületet, amire színes betűkkel annak az étteremnek a neve van kiírva, amit éppen nagy erőkkel keres.

Az étteremben és teraszán ahány asztal és szék, annyiféle színkombináció, a falakon és ablakpárkányokon megannyi bizbasz. A letisztult minimál dizájn híveinek tehát nem ajánljuk a helyet, ahogyan a fine dining rajongóinak sem. Az étlap kódex méretű – ráadásul fényképes! – a sokféleség pedig egészen zavarba ejtő, indiaitól a mexikóin át a balkáni ízekig tényleg minden van. Általában ennyi már bőven elég lenne, hogy menekülőre fogjuk, de jókat hallottunk a helyről, úgyhogy maradtunk. És egyáltalán nem bántuk meg: a nap szépen sütött a hangulatos teraszon, a csirkesaslik és a mángoldos krumpli jó választásnak bizonyult, és az adag hatalmas volt.

A nagy kajálást egy gigantikus, erdei gyümölcsös sütivel (nyugodtan egyenek ketten egyet, úgy is elég lesz) és kávéval zártuk, és még így is a töredékét fizettük annak, mint amennyibe trogiri nyaralásunkkor egy nem túl nagy adag csevap került némi mirelit krumplival, és egy pohár sörrel kiegészítve. Szóval, ha olcsón akarnak vicces környezetben nagyot enni, akkor melegen ajánljuk ezt az egyedi helyet.

Csobbanni

Városnézés, kávézgatás, nagy kajálások...Mivel lehetne még feldobni egy hétvégét? Persze, hogy egy kis termálvízzel! Nem konkrétan Varasdon lehet csobbanni, de nagyon közel hozzá – kocsival kb. 20 percre – Varasdfürdőn (horvátul Varazdinske Toplice). Már a római korban is népszerű fürdőhely volt, az első és negyedik század közötti, Aquae Iasae névre hallgató település, és fürdőjének romjai ma is láthatók itt. A település ma leginkább kórházáról és gyógyfürdőjéről ismert, de egy egyszerű wellness-célzattal is be lehet ugrani az építészetileg elég bizarr Hotel Minerva strandjára és fürdőrészlegére. 

Újabb cikkünk ebben a témában:

A világörökség, ahová csak túlméretezett papucsban bukdácsolva juthat be - 2016.10.25.
A világ egyik leggyönyörűbb könyvtárába csak úgy léphetünk be, ha a cipőnkre ráveszünk egy speciális papucsot, hogy biztosan ne sértsük fel a terem padlóintarziáit. A svájci St. Gallen világörökségi helyszínekkel, hangulatos óvárossal, csodás kilátással és ízletes alpesi sajtokkal kápráztatja el látogatóit.
Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések

Szóljon hozzá!

Kapcsolódó ajánlat

Most ajánljuk

SZILVESZTER! Rövidebb-hosszabb, busszal és repülővel! Kulturális körutazások minden igény szerint!

Laczko új galériát hozott létre
Trieszt,Miramare kastély
2 napja
wombat új galériát hozott létre
Sulawesi-Bunaken-Java-Menjangan-Bali
11 napja
wombat élménybeszámolót írt
Sulawesi-Bunaken-Java-Menjangan-Bali
11 napja
MartiSatya élménybeszámolót írt
Monaco Grand Prix
20 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.