Egy letűnt kor csillogása: kirándulás a cukorbárók egykori otthonában

Tudja, hogy hol éltek az Egyesült Államok milliomosai? Nem találná ki: jórészt a Mississippi folyó melletti ültetvényeken, pazar kastélyokban. Igaz, nem a közelmúltban, hanem a 19. század elején-közepén. A cukorbárókat időrendben acél- és olajbárók, tőzsde cápák és IT-guruk követték, de olyan fejedelmi lakosztályokat, mint ők, egyikük sem tudott építeni. Ezek közül néhány meglátogatható - pár óra csak New Orleanstól.

Jó néhány film nyitó- vagy zárójelenetén egy csodás fasort láthatunk. Az összehajló egzotikus fák mögötti kastély és a hatalmas ültetvény az Elfújta a szél című Oscar-díjas filmből, vagy a Tamás bátyja kunyhója című regényből is ismerős lehet – az Oak Alley nevű lakhely ma már valóságos zarándokhely, de legalábbis turisztikai attrakció.

Kevin Kelly, a Hampton-Preston kúria jelenlegi tulajdonosa rendbe tette és megnyitotta a birtokot a látogatók előtt
Galéria: Eredjen a cukorbárók nyomába Dél-Karolinában
(Fotó: Szakonyi Péter / Travelo)

A valóság azonban még a filmkockákat és a képzeletet is felülmúlja. Az Amerika déli államában, Louisianában, a Mississippi folyó mellett elterülő hatalmas ültetvények egykor valóságos aranybányának számítottak. 150-200 évvel ezelőtt ezeken az ültetvényeken élt az amerikai milliomosok harmada, és nem is akárhogy: gyönyörű kastélyokban, több ezer rabszolgával körülvéve.

A cukornád-földek hasznából nyolcvan gyönyörű kastélyt – vagy inkább kúriát – építettek: a pénz itt nem számított. Ezek közül néhány ma is megtekinthető alig pár órás autózással New Orleansból. A jazz fővárosát a nagy folyó kötötte össze a messzi ültetvényekkel, a cukrot és egyéb terményeket szállító hajók is itt kötöttek ki.

Hajdanán ezt a szobát belenghette a szivarfüst
Galéria: Eredjen a cukorbárók nyomába Dél-Karolinában
(Fotó: Szakonyi Péter / Travelo)

A cukorbárók életvitelét és életstílusát legjobban talán a Hampton-Preston Mansionban (más néven Houmas House) lehet szemügyre venni. A csodás, húszhektáros park közepén álló kúria gazdája Preston ezredes 1857-ben egymillió dollárért (ma ennek értéke körülbelül félmilliárd dollár lehet) adta el egy John Burnside nevű úrnak. A Sugar Palace (magyarul Cukorpalota) a kastélyok többségével ellentétben ma is megtekinthető.

Mai ura, egy Kevin Kelly nevű üzletember ugyanis jó érzékkel látta meg a kúriában rejlő lehetőségeket. Az egykori uradalmi központot felújíttatta, és bár egyik része magánterület (az üzletember valóban itt lakik), de az uradalom többi része egész évben nyitva áll a látogatók előtt.

Repüljön Amerikába Lufthansával!
24 célállomás kedvező áron Kanadában és az USA-ban Brüsszelen, Frankfurton, Münchenen és Zürich-en keresztül! Partner légitársaságainkkal pedig további 200 észak-amerikai desztináció érhető el. (X)


A kastélytúrák külön érdekessége, hogy azokat korhű ruhába öltözött hölgyek vezetik, és jó humorral fűszerezve avatnak be a cukorbárók hétköznapjaiba. Az akkori „újgazdagok" mindenben – így az épületek stílusában is – utánozni akarták az európai ősöket.

Gyógyszeres sarok a Hampton-Preston kúriában ópiummal, morfiummal
Galéria: Eredjen a cukorbárók nyomába Dél-Karolinában
(Fotó: Szakonyi Péter / Travelo)

 A hálószobák és szalonok bútorzatát hajókon szállították a Mississippi mellé, a csodás parkba antik szobrok utánzatai kerültek, a kisasszonyok és fiatalurak pedig Bösendorfer és Steinway zongorán gyakoroltak. A tipikus hétköznapi ebéd hétfogásos volt, ami után kikapcsolódásként egy kis ópiumot szívtak az elpilledő földesurak.

A Hampton uradalomban mindent pontosan regisztráltak, így minden rabszolga nevét és értékét is. Például a legdrágább rabszolga – egy kertész – ezer dolláros értéken volt nyilvántartva az ültetvény könyvelésében. A térségben akkortájt nem kevesebb mint 800 ezer rabszolga verejtékéből épültek a pazar kastélyok.

A mai Hampton kastély részben ma is urát szolgálja, de a turizmus és a vendéglátás a meghatározó. A kastélyban három étterem és kávézó működik, itt gyakran tartanak drága esküvőket és egyéb rendezvényeket. Az páratlan miliő évente sok ezer látogatót ejt rabul – szerencsére már nem rabszolgaként.

Cikkünk szerzője Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek