Turistaparadicsom a hetven évvel ezelőtti csatamezőn - ilyen most Okinava

Hetven éve, 1945. június 22-én ért véget a csendes-óceáni front legvéresebb összecsapása, az okinavai csata. Az ütközetben több hajó vett részt, mint a normandiai partraszállásnál, és a szigetvilág civil lakosságának harmada vesztette életét, több mint 77 ezer japán és 14 ezer amerikai katona mellett. A Travelo ellátogatott Okinavára, hogy megnézze, milyen a modern, szubtrópusi sziget élete ma.

Tavasszal Tokióban jártunk, szerencsénkre pont a cseresznyevirágzás idején, de pár nap után, amit a fővárosban töltöttünk, szerettük volna Japán egy másik arcát is megismerni. Ezért esett a választásunk Okinavára – a szigetre, ami repülővel is három órányira van Tokióból, és ez a távolság a lakosság hagyományaiban, szokásaiban, étkezési kultúrájában is jól érzékelhető.

Másodszor jártunk Japánban
Korábbi cikkeinkben bemutattuk a legmeglepőbb japán szokásokat, majd azt, hogy olvasóink melyeket vennék át ezek közül legszívesebben. Például maszkot hordanának, és nem adnának borravalót. Ejtettünk pár szót a japán étkezés illemtanáról, és bebizonyítottuk, hogy a közhiedelemmel ellentétben van mit enni a szusin túl is Japánban. Majd a cikkek hatására kaptunk egy levelet az Oszakai Egyetem magyar szakos diákjaitól, amelyben ők is megosztották saját tippjeiket az országba utazó magyarokkal.

Okinava olyan közel fekszik Tajvanhoz, hogy évtizedeken át egyszerű antennákkal is tudták fogni a tajvani műsorokat. De régebbi történelmük során is sokkal inkább a kínai uralkodók befolyása alá tartoztak, mint japán érdekszférába. Elhelyezkedésüknek köszönhetően fontos szerepük volt a tengeri kereskedelemben. A szigeten a 15. században megalakult Rjúkjú-királyság vezetői pedig gyorsan felismerték, hogy ebből csak akkor húzhatnak hasznot, ha jó viszonyt ápolnak Pekinggel.

Galéria: Okinavai csataFotó: The Asahi Shimbun / Europress / Getty

A kínai birodalom hatása a mai napig visszaköszön a sziget kultúrájában, stílusában, még a piacain is. És mindenek felett az éttermeiben: itt szusit feleslegesen is keresnénk, a sziget lakói elsősorban disznóhúsból készült, kínai ízvilágot idéző ételeket és – a tenger közelsége miatt – halakat fogyasztanak.

Egy sziget a történelemkönyvekből

Japán 1879-ben csatolta magához a Rjúkjú-szigetvilágot, ezzel végleg felszámolva az ötszáz éve a szigeten uralkodó királyi dinasztiát, melynek kastélya ma a világörökség része. A történelem szempontjából a következő fontos esemény már az 1945. április 1-jén, az amerikaiak "Jéghegy" nevű támadó hadműveletével megkezdett okinavai csata, amely a csendes-óceáni hadszíntér legnagyobb partraszálló hadművelete volt, több mint százezer civil, és közel ugyanennyi katona halálát okozva. Alig egy hónappal a hadművelet befejezése után vetették be Japán ellen az atombombát, ezzel eldöntve a háborút, és végképp értelmetlenné téve a 82 napos okinavai csata vérveszteségeit (is).

Az Okinavára érkezők legnagyobb valószínűséggel Naha repterét veszik igénybe, ma ez a szigetvilág egyik legfontosabb városa, és a hetven évvel ezelőtti háborús események is a környékhez, Okinava déli részéhez kötődnek. Nahából közvetlen buszok járnak az itománi emlékparkhoz, ahol egy kőre vésve megtalálható a csata minden halottjának neve. Magát a csatát, és az azt követő amerikai megszállást bemutató múzeum is itt található. A második emeleti kiállítás az okinavai lakosság szempontjából vezeti végig a látogatót a történelmen.

Galéria: Okinavai csataFotó: lehoczkim / Europress / Getty

Más szempontot alkalmaz a környék másik fontos háborús emlékhelye, a japán tengerészet földalatti főhadiszállása, amely közvetlenül Naha mellett, Kaigungo-kóenben található. Itt szokatlanul szigorú tárgyilagossággal mutatják be a II. világháború folyamatait és az Okinavai csata történetét is. Pedig ezen a helyen dőlt el végül a csata, itt veszítette életét – vagy a harcokban, vagy a hadifogoly lét helyett inkább az öngyilkosságot választva – több mint 4000 japán katona, így némi elfogultság és pátosz természetes lenne.

A főhadiszállás teljes területéből egy mindössze 250 méteres földalatti folyosórendszer látogatható, de azt megőrizték eredeti állapotában, és nem ragadtatták el magukat a berendezések kapcsán sem. Pont a puritánsága miatt megrázó igazán az emlékhely: a falakon látható repesznyomoktól, amiről tudható, hogy az egyik katona vetett itt véget a saját életének kézigránáttal. A folyosók nyomasztó helyszűkétől, ahol fiatal, sokszor valódi fegyverrel fel sem szerelt katonák várták az utolsó összecsapást, és a parancsnok szobájának falára írt utolsó szavaktól.

A háború után Okinava több mint húsz évre amerikai fennhatóság alatt maradt. De a mai napig található amerikai támaszpont a szigeten. Közben pedig Okinava megújult, az emlékhelyekre űzte háborús kísérteteit, és a turizmus felé fordult.

Egy sziget az utazási irodák legszebb plakátjairól

Ma Okinava egy turistaparadicsom. Hawaii-mintás ingben, tangapapucsban mászkálnak a turisták Naha főutcáján, ahol több a standfelszerelés és a szuvenír, mint Magyarország összes strandi bódéjában Siófoktól Hajdúszoboszlóig együttvéve. Naha kikötőjéből indulva viszont még könnyen eljuthatunk olyan szigetekre, ahol fehér homokos tengerpart és háborítatlan nyugalom vár az utazókra. Út közben pedig – ha szezonban érkezünk – könnyen felbukkanhat a hajónk közelében egy-egy bálna is.

Tippek bálnaleshez
Mi április elején töltöttünk három napot Okinaván, ekkor még a térségben tartózkodtak a bálnák. Akkor naponta kétszer indultak kifejezetten bálnalesre hajók a nahai kikötőből, de mi az egyszerű, reggeli, menetrend szerinti, Zamami-dzsima felé tartó hajó mellett is láttunk felbukkanni bálnát. De a hajó mellett hirtelen megjelenő repülőhalat élőben meglátni még az ő társaságánál is nagyobb élmény volt.

Nahához legközelebb a Kerama-szigetcsoport található. Ide könnyedén, egy-két óra alatt ki lehet jutni menetrend szerinti hajókkal a nahai kikötőből. A leggyorsabban megközelíthető és a legnagyobb ilyen sziget Tokasiki-dzsima, amely az előbbi tulajdonságai miatt pont a legturistásabb célpont is. Két legfelkapottabb partszakaszán, a Tokasiku és az Aharen partokon már minden megtalálható, amire egy strandon szükség lehet: mosdók, zuhanyzók, büfék és snorkelling felszerelések bérbeadására szakosodott üzletek.

Galéria: Okinavai csataFotó: lehoczkim / Travelo

Azoknak, akik a kevésbé kiépített tengerpartokat szeretik, Zamami-dzsima az ideális célpont. Itt a leghíresebb strandot Furuzamaminak hívják, a zamami-dzsimai kikötőből jó húsz perces sétára található. A szigeten nincs tömegközlekedés, de vannak szálláshelyek és egy-két étterem.

Ha még ez is túl sok az infrastruktúrából, akkor Aka-dzsimáig meg sem szabad állni! Itt már a kikötőn túl igazán nem sok minden van. Bár ez nem biztos, hogy sokáig így marad, több építkezést is láttunk a szigeten. De a főszezont pont még megelőző látogatásunkkor, amikor az időjárás tökéletes volt és már a tengerbe is be lehetett menni, a hófehér homokos tengerparton órákon át teljesen egyedül voltunk.

Hasznos tudnivalók
A szubtrópusi éghajlat miatt a bőrtípusunknak megfelelő napvédő használatát nem hangsúlyozhatjuk eleget! És minél vadregényesebb partszakaszt választunk, annál fontosabb, hogy legyen nálunk kellő mennyiségű folyadék és élelem! Júniustól októberig bármikor sújthat le tájfun a környéken, ilyenkor a szigetekre nem is indítanak hajókat. A térségre csapott már le cunami, ezért ennek a lehetőségére is felkészülnek a helyiek: a parton elhelyezett hangszórók hívnák fel a látogatók figyelmét, hogy induljanak a kijelölt irányokba, magaslati helyekre, míg el nem múlik a veszély.
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek