Harmincöt évre szóló tervet hirdetett meg az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony védelmére. Az átfogó környezetvédelmi intézkedésektől azt remélik, elkerülhetővé válik, hogy az UNESCO a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolja a világ legnagyobb koralltelepét - írja az MTI.

 A kormány által meghirdetett környezetvédelmi fejlesztési programokra a Nagy-korallzátony térségében több mint kétmilliárd ausztrál dollárt (több mint négyszázhúsz milliárd forintot) költenek a következő tíz évben - közölte Tony Abbott kormányfő. A kormány létrehozott egy független tudományos testületet, amely tanácsokat ad a pénzalap felhasználására, és ellenőrzi, hogy megvalósulnak-e a hosszú távú tervben megfogalmazott célkitűzések.

A meghirdetett célok között szerepel egyebek mellett a víz minőségének javítása, a szervetlen nitrogén ötven százalékos, és a rovarirtó szerek legalább hatvan százalékos csökkentése a Nagy-korallztárony térségében 2018-ra, és a térségben élő tengeri állatok, köztük az ausztrál delfin, a tengeri tehén és a teknősök populációjának megőrzése és lehetőség szerinti növelése 2020-ra.

 Tony Abbott szerint a Korallzátony 2050 Hosszútávú Fenntarthatósági Terv határozott választ ad az UNESCO világörökség bizottságának a Nagy-korallzátony biodiverzitásával, vízminőségével és ökoszisztémája egészségével kapcsolatos aggodalmaira. Az UNESCO illetékes testülete júniusban fog dönteni arról, hogy romló ökológiai állapota miatt a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolja-e a világ legnagyobb koralltelepét.

 Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony négyszázféle korallnak, ezerötszáz halfajnak és négyezerféle puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak is.