» Távol

Brüsszel a sörfőzdétől a csokoládéműhelyig

| | Nem érkezett még hozzászólás
Brüsszelt számtalan gasztro útvonalon fedezhetjük fel, mi ezúttal a klasszikus sör és csokoládé tengely mentén tettük mintegy 12 óra alatt. Olyan kézműves sörfőzdében jártunk, ahol száz éve megállt az idő, a helyi Gerbaud csokoládéséffel pedig a saját, szürke sóval meghintett bonbonjainkat is elkészítettük.

Brüsszelben többször is jártunk már, ha arra kíváncsiak, hogyan érdemes a városban tölteni gyerekkel egy hétvégét, akkor kattintsanak ide, ha viszont szeretnék a városnéző túrát a lehető legolcsóbban megúszni, fussák át itt, hova mehetnek és mit láthatnak ingyen. Ezúttal egy csokoládé-kurzuson vettünk részt, voltunk egy családi kézműves sörfőzdében és próbáltuk a legoptimálisabban összehangolni a belga sörök savasságát különböző sajt- és kolbász falatokkal egy belga sörözőben.

Ha pedig városnézés közben megéheznének, érdemes a Les Brigittines étterembe betérni, amelynek nem csak szecessziós stílusa, de krémesen vajas, zöldborsós krumplipüréje is meggyőzött minket, amelynek tetejét omlós halfilével burkolták. Ha csak épp annyi időnk van, hogy végigszaladjunk a városon, érdemes a házak tűzfalain, a legváratlanabb utcasarkok szoborformájába öntött és egy-egy felszíni metrószerelvény oldalára festett képregény figurákat keresni - Tintin, Hupikék törpikék, Lucky Luke és a Dalton fivérek bárhol megjelenhetnek. A városban több száz képregényszerző él a mai napig, képregény múzeumok és galériák épültek az utóbbi néhány évben, az óriás köztéri falfestmények száma pedig már az ötvenet is eléri. Jó móka ezeket keresgélni, lefotózni és galériába gyűjteni.

Irányított csokoládé kóstoló 

Brüsszelben a cukrászdák, pralinéüzletek és wafel árusok egymást érik, minőségben nem lehet nagyot hibázni: az elegáns formákba öntött csokoládék árát ennek megfelelően jócskán megkérik, az egy euróért kínált gofrikat viszont mindezért cserében elképesztő mennyiségű tejszínhabbal és vágott gyümölccsel halmozzák fel. A sok édességüzlet között érdemes benevezni egy csokoládékurzusra is, a brüsszeli csokoládékészítést gyakorlatilag több helyen is akadémiai szinten űzik. Ha ránk hallgatnak, a világ legszórakoztatóbb csokiséfjénél teszik ezt, aki nem csak neve hasonlósága miatt ismerte Emile Gerbeaud-t, a XIX. század végén a mai Vörösmarty téren emblematikus cukrászdát nyitott svájci csokoládégyárost.

Tehát a mi brüsszeli csokoládémesterünk Laurent Gerbaud volt, aki 50 euróért tartja kétórás gyorstalpaló kurzusait, amelybe az irányított csokoládékóstoló éppúgy beletartozik, mint az, hogy mindenki elkészítse saját bonbon kreációját. Így öntöttük mi is formába a temperált csokoládémasszát, díszítettük tetejét aszalt gyümölcsökkel, magvakkal és olyan fűszerekkel, amikről korábban alig hallottunk - és amíg a hűtőben megszilárdult a csokink, addig Laurent beavatott minket művészetébe. Így tudtuk meg, mekkora tévhit azt gondolni, ha egy csokoládé papírjára százalékban magas számú kakaótartalom van írva, akkor az biztos, hogy jó lehet. Laurent szerint az ilyen csokoládé ugyanúgy készülhet gyenge minőségű kakaóból is, amit úgysem tüntetnek fel a csomagolásán (a jó minőséget viszont igen, bár ritkábban!).

Aztán mesélt arról, hogy szerette volna meghonosítani Kínában a csokoládékultúrát, aztán hosszú évek alatt kellett rájönnie, hogy a kínaiak tulajdonképpen azért nem esznek csokit, mert nem szeretik, de mivel elég tapintatosak és sosem céljuk, hogy bárkit is megsértsenek, ezért erről neki sosem beszéltek. Az ő tiszteletükre a mai napig rányomja a vörös "Chinese" feliratú logót, vagyis a csokik celofáncsomagolását lezáró pecsét-szerű matricát. És persze az ázsiai illatok és ízek hatására kísérletezte ki üzlete egyik legkelendőbb bonbonját a kandírozott naranccsal megszórt sötét (mi keserűnek mondanánk) csokoládét, amelynek különleges kakaóbabját Madagaszkárról és Ecuadorból szerzi be, és egy sós tejcsokoládét, amelynek tetejére szürke Guérande, vagyis kelta tengeri sót szór. A mesternél legalább 15-féle csokoládét lehet egy tányéron kóstolni, egyiket sem szabad kihagyni, viszonyítási alapnak kiváló lesz, ha újra leveszünk egy táblát az itthoni polcokról.

Tematikusan sörözni is lehet

A képregények és csokoládé mellett számos söröző és sörgyártó műhely csalogatja a turistákat. A Brasserie Cantillon családi vállalkozásként működő sörfőzde például ideális hely lehet egy tematikus sörözés előtt. A látogatható sörmúzeumként is működő sörfőzde tulajdonosa büszkén mesélt a természetes módon, cukor nélkül készült söreiről, amely szénhidrát valahogy mégiscsak hiányzott számunkra, amikor a söröket a tulajdonos kocsmájában meg is kóstolhattuk.

Mindenesetre ebben az igazi hagyományos sörfőzdében lambic, gueze, faro és kriek típusú sörök készülnek vörösréz tartályokban és hordókban, néhány ezek közül száz évnél is idősebb -a hely hangulatát pedig éppen a száznál is több éves falak, a helyiségek és óriás főzőedények adják. A pincesor palackokkal dugig rakott polcai között sétálva pedig azt is megtudjuk, hogy nemcsak a Van Roy-Cantillon család otthona ez, de speciális mikro-organizmusoké, amelyek a lambic sörök spontán erjesztésért felelősek. Igazi főzdekülönlegesség a hely, és aki jókor jár ezen a helyen, talán még azt a különleges pillanatot is meglátja, amikor lambic-füst száll fel a három évig érlelődő sörös hordókból.

Bár a sörfőzde hét eurós belépője egy pohár sört is tartalmaz, ha a belga sörkészlet szélesebb repertoárját szeretnénk végigkóstolni, tegyük azt bátran a sörfőzde tulajdonos családjának sörözőjében. Itt aztán annyi pohárból derül ki a belga sörök mögött húzódó igazság, ahányból csak akarjuk. A város központjától egy rövid villamosútra található Moder Lambic Fontainas bárban ezernél is többféle sör közül választhatunk, a felszolgáló személyzet pedig szívesen mesél arról, hogy a sör kóstolásakor figyeljünk a színére, amely a maláta pörkölési fokozatára utal, a hab vastagságára, amely a sörbe belefőzött anyagok arányának és persze a csapolásnak is köszönhető, és az illatára, amelyből tényleg több fűszer is kiérezhető.

Brüsszelt persze számtalan módon összerakott gasztro-útvonalon fedezhetjük fel, mi ezúttal a klasszikus sör és csokoládé tengely mentén tettük mintegy 12 óra alatt. A Brussels Airlines járatával indultunk reggel fél hétkor, a gépen reggeliztünk és ha nem lett volna előtte más programunk, 11-kor már javában a Grand Place környékén nézegethettük volna a Városháza 100 méter magas tornya tetején álló Szent Mihály arkangyalt vagy a Manneken Pist fényképező turistákat. Mivel a gép mindennap este 20.50-kor repül vissza, ezért könnyedén belefér még egy vacsora is hazaindulás előtt, de kb. 15 percet szánjunk rá, és nyolc eurót tartogassunk fejenként a nap végére a reptér és a belváros közti vonatozáshoz.

Újságírónk a Brussels Airlines járatán utazott.

Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

Még mindig tart a nyár! Hosszabbítsa meg a nyarat Törökországban és Egyiptomban. Akár 2 gyermek szállása is ingyenes! (x)

szalay3 élménybeszámolót írt
Szlovákia, Stará Lesná (Felsőerdőfalva), SzG3
1 órája
Laczko új galériát hozott létre
Postojnai cseppkőbarlang
1 napja
andrea176 új galériát hozott létre
Koh Samui
3 napja
cobranco élménybeszámolót írt
Erdély határán...
4 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.