» Távol

A hatfelé osztott templom városa

| | 1 komment
Jeruzsálem három nagy világvallás szent városa, szűk, macskaköves utcáin sétálva mindenkit megérint három évezred történelme. De mit keres itt a templom falához támasztott létra?

Legutóbbi cikkünkben körüljártuk az izraeliek napi szokásait, megnéztük, hogy mire készülhetünk turistaként, ha az országba érkezünk. Most a fővárost járjuk be.

A mai napig a legtöbb külföldi azért érkezik Izraelbe, hogy felkeresse Jeruzsálemet, amire három világvallás is szent helyként tekint. Ebből rögtön gondolhatjuk, hogy bizony akadnak súrlódások.

A város történelme igen fordulatos, uralták már korábban a zsidók, a rómaiak, a bizánciak, különböző muzulmán államok, a keresztesek, a török birodalom, az angolok, végül 1967-től a tejes város újra Izrael állam fennhatósága alá tartozik, ez az ország fővárosa. Gazdag történelmének köszönhetően ebben az apró, mintegy 800 000 lakosú városban még jobban koncentrálódnak az eltérő vallású és kultúrájú népcsoportok, amit az ideérkező turisták hada tovább színesít.

Természetesen a legkeresettebb látványosság maga az óváros, ami hangulatát és kisugárzását tekintve nagyjából olyan, mint Jézus korában volt. Bazárok, és szűk sikátorok jellemzik, az utcán hömpölygő tömeg, és szinte minden ház előtt arab (és nem arab) árusok próbálják portékájukat ránk sózni.

Az óvároson belül is két kötelező látnivaló van, amit mindenképpen látni kell: az első a Siratófal, vagy más néven a Nyugati fal, ami az időszámításunk előtt 516 körül épült Második Templom támfala volt. Ez az a pont (egészen pontosan a fal tövében lévő zsinagóga) az, ami a lehető legközelebb van a zsidók legszentebb ereklyéjének, a Frigyládának utolsó ismert helyéhez. Maga a fal a Templom-hegyet veszi körül, amelynek tetején egykor az első és a második templom is állt.

Jogosan vetődik fel a kérdés, miért éppen a fal lett ilyen fontos a zsidó vallásban, és miért nem az egykori templomok helye? Nos, a Templom-hegy tetején ma két mecset áll, az Al-Aszka – az iszlám harmadik legszentebb helye Mekka és Medina után – valamint a Jeruzsálem látképét uraló aranykupolás Sziklamecset.

A Siratófal környéke biztonsági szempontból az egyik legvédettebb hely a városban, ide csak külön átvizsgálás után lehet belépni. Ennél is szigorúbban őrzik a Templom-hegyet: ide feljutni csak szervezett csoportban és a reptereket megszégyenítő alapos ellenőrzés után lehet, a mecseteket pedig csak muszlim vallásúak látogathatják.

Panoráma

A Via Dolorosán járva a IV. és V. stáció között jobbkéz felé, egy osztrák lobogóval díszített házat láthatunk. Az épület még a monarchia idején épült, itt szállt meg Ferenc József császár a jeruzsálemi látogatása során, azóta pedig szállodaként üzemel. Ne ijedjünk meg a zárt kaputól, csengessünk be nyugodtan, és induljunk el a szecessziós épület felé. Az első szinten igazi bécsi kávézó vár bennünket, míg, a lépcsőkön felkapaszkodhatunk a tetőre, így a Templom-heggyel kerülünk egy magasságba.

Ha csak a csodás panorámára vagyunk kíváncsiak, a belépés díjtalan.

A zsidóság és az iszlám szent helyeit elhagyva következhet a katolikus vallás egyik legfontosabb helye, és az oda vezető út, a Via Dolorosa, a keresztút. A Via Dolorosán haladva Jézus szenvedéseinek egyes stációit római számokkal és néhány soros leírással jelölik. Az első kilenc stáció a mostani utcákon vezet végig, míg az utolsók helye a Golgotát és a Szent Sírt is magában foglaló Szent Sír Bazilika. Az eredeti épületet Nagy Konstantin császár emeltette, a mai bazilika alapjait pedig még keresztesek idején tették le, amit azóta néhányszor átalakítottak és átépítettek.

Belépve láthatjuk a „Megkenés kövét – amelyen Jézus testét balzsamozták – jobbra az emeleten a Golgota sziklájának teteje, balra pedig a Szent Sír kápolna van. Elsőre azt gondolnánk, ez a templom is olyan, mint bármelyik keresztény bazilika, de két bent töltött perc után, valami nagyon fura dologra leszünk figyelmesek: hangzavar van. Ráadásul nincs központi hajó, sem egy központi oltár, és mintha feltűnően sok és sokféle szerzetes tevékenykedne erre. A magyarázat egyszerű, ugyanakkor végtelenül megdöbbentő: hat különböző keresztény felekezet osztozik a templomon: a római katolikus ferences rend, a görög katolikus, az örmény ortodox, az etióp-, a kopt-, és a szír ortodox egyház.

Ha azt gondolnák, a Siratófal környékén problémás a vallások együttélése, az itteni helyzetet jól példázza, hogy a bazilika kulcsait egy muszlim családra bízták a béke fenntartása érdekében.

Status quo létra

A szent Sír Bazilika külső homlokzatához támasztva áll egy létra az 1850-es évek óta, melyről az egyik felekezet tagja elkezdte az ablakot megtisztítani, azonban valamelyik másik felekezet elkergette. Ezután született meg az egyezmény a templom belsejének felosztásáról. Azonban a külső terület közös maradt, így a törékeny béke fenntartásának érdekében azóta sem meri senki eltávolítani az ablakhoz támasztott létrát, hiszen, ha valamelyik szerzetes felmenne eltávolítani, a többiek úgy értelmeznék, hogy a falszakasz az adott egyház irányítása alatt áll. Így a létra ott marad…

Jeruzsálem azonban az óvároson kívül is kínál látnivalókat, melyeket szintén nem szabad kihagyni. A bibliai korból ilyen az Olajfák hegye, Dávid városa, vagy a Getsemáné kert. Az új kor pedig két igazán fontos látnivalót kínál számunkra, ezekből az első a Yad Vashem.

A Yad Vashem 1953 óta létezik, a holokauszt dokumentációjának kutatására hozták létre, és ma már egy többhektáros területen terül el az Emlékezés Hegyén. A komplexumban többek között helyet kapott egy történeti, és egy művészeti múzeum is, valamint itt található a Gyermekek Emlékhelye és az Emlékezés Sátra is. A látogatás mindenképpen meghatározó élményt jelent, de készüljünk fel, hiszen az összhatás nagyon felkavaró. A kiállításoknak nem célja választ találni a holokauszttal kapcsolatos kérdéseinkre. A hely megalkotói „csupán” azt a két dolgot tartják fontosnak, hogy senki ne felejthesse el, mi történt a XX. századi nácik által uralt Európában, valamint, hogy a látogatók megértsék, hogy egy-egy közösségnek, családnak, vagy személynek mit jelentett a holokauszt idején, és azt követően zsidónak és üldözöttnek lenni.

Yad Vashem – a Nevek Csarnoka

A Nevek Csarnoka több millió emléklapot tartalmaz, amelyekben megtalálhatók a holokausztban meggyilkolt áldozatok nevei és személyes adatai. A Yad Vashem kötelezettségének tekinti, hogy minél több emléklapot gyűjtsön össze, és hogy az áldozatok adatait megőrizze.

Yad Vashem egyik fő célja, hogy ne csak az áldozatok számát ismerjék, hanem egyénként is megemlékezzenek róluk. Ezt a célt szolgálja a Nevek Csarnoka, ahol a holokauszt áldozatainak neveit, személyes adatait gyűjtik össze: mindenkiről egy emléklap, esetleg egy fénykép.

További információk a Yad Vashem honlapján.

A másik, az előbbinél sokkal lelkesítőbb hely az Izraeli Nemzeti Múzeum. A rengeteg kiállítás és látnivaló közül kettőt emelnénk ki, a Jézus-kori Jeruzsálem makettjét, és a Holt-tengeri tekercseket bemutató csarnokot, a Könyvek Szentélyét.

Az előbbi egy körülbelül 150 négyzetméteres szabadtéri installáció, amin jól nyomon követhetők a bibliai történések, és segítségével jobban megérthetjük azt, amit korábban az óvárosban láttunk.

Az utóbbiban őrzik azokat az 1945-ben felfedezett kétezer éves papirusz-, papír- és vörösréz tekercseket, melyeket egy beduin pásztorfiú talált a Holt-tenger mellett a Qumran hegységben. A tekercsek többek között szinte a teljes Ótestamentumot, valamint jónéhány egyéb apokrif és fiktív történetet is tartalmaznak. Ugyanitt van kiállítva az Aleppói Kódex is, ami a legrégebbi zsidó biblia.

Természetesen még számtalan látnivaló felé indulhatunk mind az ókori, mind az újkori Jeruzsálemben is, amikről akár külön-külön is lehetne egy-egy könyvet írni, de így is reméljük, hogy ez a néhány kiragadott látnivaló is elég ahhoz, hogy Jeruzsálemre ne csak egy a Bibliából, és a történelemkönyvekből ismert ókori városként gondoljunk. Jeruzsálem élő, lüktető, fejlődő mini-metropolisz, ahol az itt élők könnyedén túl tudnak lépni a vallási és kulturális ütközőpontokon, hogy egy élhető várost, és élhető országot teremtsenek mind maguknak, mind az idelátogató turistáknak.

Cikksorozatunk utolsó részében a Holt-tenger partjára látogatunk, ahol megmutatjuk, hogy hogyan érdemes Izraelben szórakozni, és, hogy mivel tölti egy kibucnyik a mindennapjait.

Kollégánk a Wizz Air napi járatával utazott Izraelbe.

Újabb cikkünk ebben a témában:

Fürdőruhás sivatagi túra Izraelben - 2014.03.19.
Lebeghetünk a Holt-tenger elképesztően sós vizében, lanovkával vehetjük be az évszázadokon át legyőzhetetlennek hitt sziklaerődöt és fürödhetünk Dávid király vízesésében is. Izrael nem csak Jeruzsálem miatt érdekes a turisták számára. Kiküldött tudósítónk tesztelte a látványosságokat.
A turizmus érdekében aknamentesítik a Jordán folyó partját - 2016.05.17.
Izrael és a Palesztin Hatóság megegyezett, hogy a következő két évben felszedik az aknákat Kaszer al Jahudnál, Jézus Jordán parti megkeresztelésének helyénél.
Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések

Szóljon hozzá!

Kapcsolódó ajánlat

Most ajánljuk

Akciós wellness Foglalj szállást Mórahalmon, és vásárold meg fürdőjegyed mindössze 500 Ft-ért!

cobranco élménybeszámolót írt
Lagunák között (Görögország)
19 órája
cobranco új galériát hozott létre
Lagunák között (Görögország)
19 órája
Anziano élménybeszámolót írt
Róma - ROMINA ROOMS Guest House
5 napja
trebla új galériát hozott létre
kína
10 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.