» Távol

Himalájára másztunk a tibeti gyógyfüvekért

| | Nem érkezett még hozzászólás
Egy győri filmes csapat nekivágott Indiának, hogy filmben mutassák be a világnak, hogyan gyógyítja a rákot a tibeti orvoslás, és hogyan kíséri utolsó útjára azt, akin már nem tud segíteni. Beavatták őket a külvilágtól elzárt, gondosan őrzött tradicionális tudásba, egy hónapon át együtt keltek, dolgoztak a tibeti orvosokkal, és lefilmezhették, hogyan készülnek gyógyszerek a Himaláján szedett növényekből. A dalai láma székhelyén szerzett tapasztalataikról email-interjúban számoltak be.

1. rész: A dalai láma örült, hogy magyarok vagyunk
2. rész:Tibeti rákgyógyítók között Indiában

Tavasszal Bangalore-ba, filmetek főszereplőjéhez a tibeti rákspecialistához, kalandosan jutottatok el, a reptéren bombának nézték az interjúhoz szükséges lámpáitokat. Ezúttal minden rendben volt Dharamsalában?

Száki Adrián:
Igen, és örülünk, hogy sikerült megvalósítani a tavaszi tervünket, így júniusban közel egy hónapot töltöttünk az észak-indiai településen. Új-Delhiből vágtunk neki a 14 órás buszozásnak, amely szerencsére nem volt olyan kalandos, mint legutóbb, bár a célállomásunk a Himalája lábainál fekszik, így a szerpentines utak néha izgalmasabb perceket okoztak. Dharamsala egyébként a tibeti kultúra szempontjából különleges helyszín, mivel itt található Őszentsége a dalai láma temploma is, valamint az általa alapított Meen-Tsee-Khang tibeti orvosi és asztrológiai központ, ahol forgattunk.

A dalai lámával sikerült újra találkozni?

Miklós Ádám: Nagyon sokan szeretnének egy találkozót a Dalai Lámával. Nekünk már egyszer sikerült, de azt hosszas szervezésnek és a szerencsének is köszönhetjük. Mivel mi a főintézménnyel is kapcsolatban voltunk, felajánlották nekünk, hogy szerveznek egy személyes interjút vele, de sajnos mikor ez megtörténhetett volna, már elhagytuk Indiát.

Elég időtök volt arra, hogy alaposan feltérképezzétek a helyet?

Sz. A.: Sosincs elég idő. De nem panaszkodhatunk, mivel a forgatás során beleláthattunk a gyógyszerkészítésbe és figyelemmel kísérhettük az orvosképzést. A Himalája 3000 méteres magasságába is felmásztunk a felszereléssel, hogy kövessük az orvostanhallgatókat a különböző gyógynövények keresésénél.

Ez tényleg gond nélkül ment? A 3000 méteres magassághoz már magashegyi túrarutin kell.

Sz. A.: Főként a turisták által is kedvelt ösvényeken haladtunk fel, a vége felé egy kis letérővel. Én aktív túrázó vagyok, így nagyon élveztem a nem túl egyszerű terepet, de bevallom a felszerelés cipelése miatt a lefele úton már vártam, hogy lepihenhessek.

M.Á.: Én viszont többször is meghaltam az úton. Tényleg nem számítottam ilyen mély szakadékokra és keskeny szerpentinekre. Úgy gondoltam, hogy csak követjük a diákokat, ahogy gyógynövényeket szednek, viszont azt nem tudtuk, hogy hóhatárig fogunk mászni.

Az időjárás nem akadályozta a forgatást?

Sz.A.: A forgatás során elkezdődött a monszun, ami egy kicsit megnehezítette a munkánkat. Főként a Himalája megmászása során okozott problémát, de szerencsére a diákok segítettek a hegy tetején átvészelni a felhőszakadást. Az eső megérkezésekor a sziklák alá kellett bemásznunk és ott kivárni, míg tovább halad a felhő.

Felvételeket szerencsére mindenhol készíthettünk, ahol szerettünk volna, és tényleg mindenki nagyon készséges volt. Egyik fő karakterünk, egy buddhista szerzetes reggeli szertartása előtt még a jógagyakorlatait is megmutatta nekünk.

Fotó: Arrabona Stúdió
Fotó: Arrabona Stúdió

Hol laktatok az egy hónap alatt?

Sz.A.: A Meen-Tsee-Khang intézményében vannak vendégszobák, amelyeket megkaptunk a forgatás idejére. A városon belül az emelkedőktől függetlenül főként gyalogosan közlekedtünk, a távolabbi helyszínekre pedig igénybe vettük a helyi közlekedési eszközöket. Az étkezést szintén az intézmény biztosította, ugyanis volt egy menza, ahol belekóstolhattunk a tibeti konyhába.

Könnyen megbarátkoztatok vele?
Sz. A.:
Az első pár napban még az újdonság erejével fogyasztottunk mindent, ami elénk került. Azonban nem lett a kedvencünk a tibeti és az indiai konyha.

M.Á.: Az itteni menzán inkább az egészségre, mint az ízvilágra összpontosítanak, és nagyon sokszor ugyanazt ettük minden nap.

Hogy látjátok az után, hogy közvetlen közelről tapasztaltátok, mi a legszembetűnőbb különbség a tibeti és a nyugati orvosképzés között?

M.Á.: A tibeti orvosok nagy becsben vannak tartva az ottani társadalom szemében. Bejutni a Men-Tsee-Khang intézményébe nem könnyű dolog, hiszen nagyon sokan jelentkeznek, viszont csak kevesen nyernek felvételt.  A tibeti orvostanhallgatóknak egy fő könyvük van a ”rGyud-bZhi” (ejtsd: güshi), ami a legősibb szövegeket tartalmazza, és ehhez jön még olyan kiegészítő irodalom, ami ezeket a szövegeket értelmezi. Hihetetlen sok időt fordítanak az ősi könyv szóról-szóra való memorizálásra.

Ez egy több száz oldalas könyv, tényleg szóról-szóra kell memorizálni?

M.Á.: A könyv tartalmazza a négy tantrát. Egy olyan ősi szöveg, ami a tibeti orvoslás minden ágára kiterjed és nagyon részletesen, hihetetlen tömörséggel fogalmaz. Ez a könyv mindennek a kiindulópontja, persze ennek az értelmezésére még jó pár vaskos könyvet használnak.

Egy orosz lánnyal is készítettetek interjút, aki a képzésre ment Indiába tanulni. Ő mióta tanulja a gyógyászatot, mikor avatják tibeti doktorrá?

M.Á.: Inga most lesz harmadéves, és úgy költözött Dharamsalába, hogy egy szót nem beszélt tibetiül. Szépen lassan kezdett belejönni a nyelvhasználatba, de ahhoz is idő kellet, hogy a kultúrát megértse. Mesélte, hogy hosszú időbe telt, mire befogadták és már nem kívülállóként kezelték. Két év után perfektül beszél tibetiül és az évfolyamának az egyik legjobb tanulója. Mikor a saját jövőjéről vagy a tibeti doktorok hivatásáról beszélt nekünk, teljesen átszellemült volt. Azt mondta, biztos abban, hogy el fog tudni helyezkedni Moszkvában, mert ott igény van a tibeti gyógyászatra. A pénz viszont csak másodlagos szempont. Szerinte könnyen meg lehetne gazdagodni a tudásból, amit az intézményben tanítanak neki, de a tibeti gyógyászat legfontosabb alapelve, hogy mindenki számára elérhető legyen. Még a legszegényebbeknek is.

A most készülő filmetek, a Menla hagyatéka a tradicionális tibeti rákgyógyítás különleges folyamatáról szól. Hogy láttátok, ezek a gyógyítók óvják, féltik a tudásukat, vagy beengedőek? Azért tanítanak külföldieket is, hogy vigyék hírüket a világban?

Sz.A.: Minden évben egy külföldi csatlakozhat az újonnan induló osztályhoz. A felvételi követelmény természetesen a tibeti nyelv ismerete. A hat éves képzés során több száz oldalt kell memorizálni tibeti nyelven, ami nagyon nehéz feladat egy kívülálló számára, éppen ezért kevés külföldi tud részt venni az orvosi képzésben. Az intézmény azonban az érdeklődők számára minden évben rendez többnapos angol nyelvű ismeretterjesztő kurzusokat is.

Tudtok magyarokról, akik elvégezték akár a hatéves képzést, akár egy rövidebb kurzuson vettek részt?

Nem hallottunk olyan honfitársunkról, aki elvégezte volna a hat éves képzést, de azt tudjuk, hogy több magyar érdeklődő is járt már az intézményben.

Volt alkalmatok belelátni, hogyan, miből készülnek a gyógyszereik? Mennyibe kerülnek a helyi viszonyok között?

Sz.A.: Láthattuk a gyógyszerkészítés minden szegmensét az elejétől a végéig. A dolgozók és a gyógyszerkészítésért felelős vezető folyamatosan informált minket, hogy éppen milyen folyamat zajlik. A tibeti gyógyszerek nem tartalmaznak semmilyen kémiai anyagot, kizárólag növényekből készülnek. Gyakran 25-30 különböző gyógynövény keverékéből. Az alapanyagként szolgáló növényeket pedig természetes környezetben a Himalája különböző pontjain szedik. Érdekes volt hallani, hogy azért fontos a szabadból beszerezni a növényeket, mert azok sokkal hatékonyabbak, mint a mesterségesen ültettek. A gyógyszerek ára egyébként helyi szinten is alacsonynak számít, főként azért, hogy a legszegényebb rétegek is hozzájuthassanak.

Fotó: Arrabona Stúdió
Fotó: Arrabona Stúdió

A videóban elhangzik, hogy a tibeti orvosok keze forró, árad belőle az energia, valami pezsgés. Ti is tapasztaltátok ezt?

M.Á.: Nekem sikerült mind a két forgatáson megbetegednem. Mind a két alkalommal tibeti orvosok ápoltak. Most Dharamsalában körülbelül egy hétig nem tudtam mást enni csak kekszet. Valószínűleg gyomorfertőzést kaptam, melynek kezelésére tradicionális tibeti gyógyszereket szedtem. Érdekes, hogy minden tibeti gyógyszer egy barna bogyóra hasonlít, és a csomagoláson kívül senki sem tudná már megmondani, hogy melyik mire jó. Szóval én ezeket a barna és iszonyúan keserű bogyókat szedtem, míg jobban nem lettem.

Egyébként nekem nem az orvosok kezeinek a forrósága tűnt fel, hanem a törődés a betegek iránt. Mikor elmentem a tibeti rendelőbe, az orvos amint kitapintotta a pulzusomat, már tudta is, hogy mi hol fáj. A tapintás azonban nemcsak a pulzusdiagnózis miatt fontos, de emellett egy olyan belsőséges kapcsolatot teremt az orvossal, amit itthon még nem tapasztaltam.

Az is hallható a videóban, hogy a szenvedés megszüntetése a tibeti gyógyászat feladata. Meséltek olyan betegükről, akin nem tudtak már segíteni?

M.Á.: A halál elfogadásának a megértésében a tibeti doktornak legalább akkora szerepe van, mint a gyógyításban. Még januárban Dr. Dorjee, arról mesélt nekünk, hogy van olyan szint, mikor már nem tudnak érdemben segíteni a betegen. Azt mondta, hogy volt mikor egy másik országból hívták, hogy kezeljen egy rákos beteget, de már olyan stádiumban találta őt, ahol már nem tudott segíteni. Elmondta, hogy a beteg nagyon rossz hangulatban volt, hiszen hónapokkal vagy hetekkel a halál előtt állt, de a tibeti orvos tanácsaival képes volt elfogadni az elkerülhetetlent.

A buddhista szerzetesek, akik egyszerre tibeti doktorok is, egyik meditációs eszköze a halálra, a múlandóságra való gondolás, hogy ezzel is felkészüljenek az elkerülhetetlenre.

Találkoztatok olyan emberrel, akin azt láttátok, hogy kételkedik a gyógyulásában, lemondó, csak a családja kedvéért megy el a kezelésre, vagy aki ide eljut, az nagyon is tudatosan teszi azt?

Sz.A.: Személyes tapasztalatom az, hogy tudatosan választják a hagyományos tibeti gyógymódot. A miért sokrétű lehet, van, aki másoktól hallott pozitívumok miatt, de van, aki végső lehetőségként fordul az effajta orvosláshoz.

Fotó: Arrabona Stúdió
Fotó: Arrabona Stúdió

Hogyan kell elképzelni ezt a kezelő központot? Mi volt az első benyomásotok, amikor beléptetek a helyiségbe?

M.Á.: A rendelők hihetetlen puritánok. Nincs fekvő beteg, viszont az előfordul, hogy az orvosok személyesen mennek ki valakihez. A tibeti gyógyászat nem egy hirtelen-most-operálnunk-kell betegellátást, hanem inkább egy alapjaiban megváltoztatott életformát, életstílust takar. Ehhez a változáshoz viszont idő kell, hiszen ha meg akarunk gyógyítani egy mérgezett fát, a gyökerével kell kezdenünk. A levelek leszedésével nem oldunk meg semmit.

A hely egy asztrológiai központ is egyben. Ez jelenti azt is, hogy a születési dátumnak is szerepet tulajdonítanak a beteg ember gyógyulásában?

M.Á.: A tibeti gyógyászat szerint vannak olyan betegségek, mint a rák néhány fajtája, aminek karmikus okai vannak, tehát egy előző életből fakadó gyökerük van. Ennek a megállapításában segít például az asztrológiai központ.

Miért éreztétek Ti személy szerint fontosnak a tibeti rákgyógyításról egy filmet forgatni?
M.Á.:
Az első filmünk, a Dolma Lányai elkészítése után a Menla Hagyatéka valamilyen szinten adott volt, hiszen csapattársunk és producerünk Adrián mellett, Alex Co tibeti orvosnak készül, ő már évek óta elég jól beleásta magát ebbe a témába. Ez egy kevésbé ismert része a tibeti kultúrának és úgy éreztük, hogy olyan értékeket képvisel, amit a nyugati világnak is érdemes meghallgatnia. Európában és Amerikában kisebb-nagyobb klinikák már működnek az egész világon, de csak nagyon kevés film készült erről a témáról.

A ti teljes dokumentumfilmeteket mikor láthatjuk?

Sz. A.: A szükséges anyagok felvétele megtörtént. Hamarosan megkezdjük a vágási munkálatot, ami körülbelül jövő év áprilisáig fog tartani, terveink szerint a filmet jövő év közepén mutathatjuk be.

Biztos vagyok abban, hogy Ti is érzitek a felelősségetek súlyát, hogy mekkora lavinát indíthattok el a beteg emberekben akár csak egy ilyen három perces összeállítással. Pláne, ha  majd a teljes dokumentumfilmet láthatjuk.

M.Á.: Igen, ezt gyorsan megtapasztaltuk, mikor az első interjúnk kijött a film kapcsán a Travelo.hu-n, hogy ez egy nagyon személyes és fájdalmas téma is lehet. Ez egy több ezer éves gyógyászati rendszer, amire sok indiai vagy tibeti település hagyatkozik. Mi nem szeretnénk a filmünkkel véleményt mondani, inkább olyan emberi sorsokat bemutatni, akiknek ehhez a gyógyászati módhoz valamilyen köze van. A felelősség súlya a vállunkon van, hogy senkit se informáljunk félre, ezért is nagyon sok figyelmet fordítunk arra, hogy a filmet hogyan rakjuk össze.

Bár még a film utómunkálatain dolgoztok, de vannak további tervek, ötletek a közeli jövőre nézve?

M.Á.: Több emailt és megkeresést kaptunk, hogy hogyan lehet kijutni a doktorokhoz, vagy, hogy mit tanácsolunk bizonyos betegségek kapcsán. Men-Tsee-Khang gyakran küldi ki a világ minden pontjára az orvosait, így alakult meg például nem olyan rég pár dél-amerikai klinika. Ezért is gondoltunk arra, hogy ha itthon van rá igény, akkor a filmünk főszereplő orvosát Dr.Dorjee-t szeretnénk a közeljövőben meghívni egy-két hétre Magyarországra.

Menla hagyatéka

Ahogyan első filmjüket, a nepáli buddhista szerzetesnők életét bemutató Daughers of Dolmát, az Arrabona Stúdió második, Indiában készült filmjének technikai hátterét is a Tivoli-Filmprodukció Kft. és a Focus Fox Studio biztosította.  Az új alkotás The Legacy of Menla (Menla  hagyatéka) címében szereplő istenség Sangye Menla, a gyógyító Buddhára utal, aki hagyományos ábrázolásmódjában mélykék színben és ülő pózban jelenik meg. Az ölében nyugvó kezében gyógyító nektárt tart, amely a betegségek három kiváltó okát: a kötődést, az ellenszenvet és a tudatosság hiányát segít leküzdeni. Nyakának három hajlatvonala a gyógyulás három szintjét, a testi, az energetikai és a tudati szintet jelképezi.  
Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

SZILVESZTER! Rövidebb-hosszabb, busszal és repülővel! Kulturális körutazások minden igény szerint!

Laczko új galériát hozott létre
Trieszt,Miramare kastély
3 napja
wombat új galériát hozott létre
Sulawesi-Bunaken-Java-Menjangan-Bali
13 napja
wombat élménybeszámolót írt
Sulawesi-Bunaken-Java-Menjangan-Bali
13 napja
MartiSatya élménybeszámolót írt
Monaco Grand Prix
21 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.