» Távol

Birkahere és titkos szerelmek Palesztinában

| | 2 komment
Palesztinában egy pár akkor lehet együtt, ha eljegyezték egymást és kapcsolatukra az egyház és a család is az áldását adta. Egy magyar antropológus másfél évet töltött kint, hogy könyvet írjon a palesztin keresztények életéről, és közben gyerekeket táboroztatott, rögbicsapatot alapított és félreértésből ő is majdnem belekeveredett egy kapcsolatba. Palesztina, ahogyan nem ismerjük a hírekből.

“Amikor ösztöndíjjal nekiindultam Palesztinának, nem mindenki támogatta ezt a dolgot, mert veszélyes helynek ítélték, a merényletek, a katonák és az erőszak miatt.  Ehhez képest nagyon mással találkoztam ott a hétköznapokban” – kezdve könyvbemutatóján Bisztrai Márton. Az antropológus másfél évet élt Palesztinában, ahová elsősorban azért utazott, hogy jobban megismerje az arab területeken élő keresztények életét. Élményeiről és antropológiai feljegyzéseiről könyvet írt Hit, fegyverek, szüzek címmel.

Jó sztorijaik vannak arról, hogyan lehet az araktól berúgni

A könyvbemutatón Jaksity Kata televíziós műsorvezető beszélgetett a szerzővel, és a palesztin emberek mindennapjait részletezve szóba kerültek a merényletek, az állandósult félelem, de a fiatalok titokban tartott kapcsolatai és a sertéshús grillezésének módja is. A Toldiban rendezett eseményen egy palesztin fotóművész, Firas Mukarker képeit is kiállították.

“Mit jelent a hétköznapokban arab kereszténynek lenni? Először is nagyon jó fej emberekről van szó, akik szeretik a tréfát. Az, hogy nem volt sosem honvágyam, nekik köszönhető. Szeretnek élni, szeretik a jó kajákat, nagyon jó sztorijaik vannak arról, hogy az araktól hogyan lehet berúgni. Ugyanakkor filozófiáról és vallási kérdésekről is lehet beszélgetni velük.”

A félelem a mindennapok része

A Gázai övezetet és Ciszjordániát magába foglaló állam lakosságának 75%-a muzulmán, 17%- a zsidó, és csupán 8% a keresztények aránya. Az antropológus szerint a mindennapokban a muszlim és keresztény lakosság jól megfér egymás mellett, az együttműködés a jellemző rájuk. A keresztények közül egyébként sokan a turizmusból élnek. A betlehemi Születés Temploma miatt például jelentős az idegenforgalom a ciszjordániai városban, illetve amíg Jerikóban működött a kaszinó, szívesen dolgoztak ott is. De vannak köztük orvosok, értelmiségiek, tehát a társadalmi struktúrában elfogadott helyük van.

Karácsonykor a Születés Templomában

Jézus szülőhelyeként ismert Betlehembe Jeruzsálemből lehet a legegyszerűbben eljutni. Egy utazó a taxit javasolja, mint arról évekkel ezelőtti, karácsonyi élményei alapján beszámolt az Ongo-hu-n. A zene és a hangulat már a taxiban magával ragadja az embert, de senki se számítson a Csendes éj arab változatára.” Megérkezve a főtérre rengeteg a turista és az árus, ahogyan azt várja is az ember. “A templomba egy ismerősünknek köszönhetően egészen könnyen bejutottunk. Átlagos napon is megfogott volna szerintem a hely szelleme, de szentestén kicsit más volt a szituáció. Mindenhol emberek, mindenhol ima, és mindenhol ének. Jézus bölcsője mélyen a föld alatt található, egy kriptaszerű odúban, ahol szerzetesek énekelnek (de lehet, hogy csak lelkes zarándokok voltak). Kb. fél órát töltöttünk el lent, többet szerintem nem is nagyon illik, mert akkor másnak a bejutási lehetőségét akadályozzuk meg. “

"Az, hogy a palesztin lakosság állandó fenyegetettségben él, minden vallás híveit érinti. Amikor megérkeztem, elsőként Tel-Avivban jártam, majd az első két-három napot Jeruzsálemben töltöttem egy kedves ismerősömnél. Egyedül lementem az óvárosba hátizsákkal a hátamon. Nagy szakállam volt, felszálltam egy jeruzsálemi buszra, és láttam, hogy az emberekben félelmet keltettem. Tehát fél az egyik oldal, hogy robbantgatnak. Aztán átmentem a másik oldalra, Palesztinába, ahol az ottaniak félelmeivel is szembesültem.”

Az emberi oldal

Bisztrai szerint az, ahogyan a hírekből tájékozódhatunk az izraeli-palesztin konfliktusokról, erősen túlzó és nincs megfelelő szövegkörnyezetbe ágyazva. “Az, hogy ki és hogyan beszél Izraelről vagy Palesztináról, általában politikai érdekekről szól, kevésbé a konfliktusról, vagy kevésbé arról, hogy megértjük ezt az egész helyzetet. Nagyon kevés számomra az olyan ember, aki hitelesen tudja képviselni Izraelt, és még kevesebb, aki hitelesen tudná képviselni a palesztin álláspontot” –mondta a szerző, aki a könyvet azért is írta, hogy ennek a világnak az emberi oldalát mutassa meg. Időnként ebből is lehet kapni ízelítőt különféle nemzetközi lapokból. Évekkel ezelőtt például téma volt az, hogy izraeli és palesztin szervdonorok hogyan segítenek egymáson - ez magyar glossy-ban is megjelent. Kutatási téma tehát bőven akad.

Habár az antropológus előzőleg nem állított össze kutatási tervet, de a kinti élményei hatására nagy részben a palesztin fiatalok párkapcsolati problámáira kezdett koncentrálni. Eleinte csak angolul beszélt, majd később már egészen jól megtanulta az “utcai arab” nyelvet.

Ami itt beszélgetés egy lánnyal, az ott kapcsolat

“Mivel kívülállónak tekintettek, és tudták azt is, hogy könyvet szeretnék írni, sokan megosztották a saját párkapcsolatuk történetét. Én is belekeveredtem ebbe, mert az ottani fogalmakkal már párkapcsolat az, ami az itteni fogalmakkal csak beszélgetés egy lánnyal. Beleestem abba a hibába, hogy a saját civil kultúrámból kiindulva vizsgáltam azt a helyzetet. Egocentrikus marha voltam és ez egy antropológusnál megbocsáthatatlan.  Az ottani apám meg is dorgált érte. Felhívott a nappaliba, hogy na fiam, hallom, hogy el akarod hagyni az Annát (aki a feleségem) és feleségül akarod venni azt a lányt? Én csak néztem, hogy erről szó sem volt, találkoztunk kétszer, a szülők is ott voltak és beszélgettünk, semmi egyéb nem történt." Pedig ez már elég ok volt arra, hogy elterjedjen, hogy kettejük közt alakul valami. "Ez volt az a pont, ahol teljesen tisztává vált a számomra, hogy milyen szabályok szerint megy a játék.”

A lánnyal végül tisztázták a helyzetet. “Mondtam neki, hogy nem szeretném feleségül venni, és ő is mondta, hogy ő sem gondolt erre, és tudtam, hogy ha még találkoznánk, akkor bajba sodornám. Mert ez egy közösség, ahol engem nem úgy kezelnek, mint idegent, hanem mint potenciális férjjelöltet.”

Házasság előtt nincs szex

A párkapcsolat tehát ott teljesen mást jelent, mint Európában. Bisztrai szerint házasság előtt egyáltalán nincs szex, és ez a muszlimokra és keresztényekre is igaz. Azt, hogy egy fiatal kivel házasodjon össze, sok esetben a szülők választják ki, ezért kényszerűlnek jó néhányan arra, hogy titkolják a kapcsolatukat a szüleik és az ismerőseik előtt.

“A szabály az, hogy egy fiú és egy lány akkor lehet együtt, ha eljegyezték egymást, a kapcsolatukat megáldja az egyház és a család is. A fiatalok ez ellen lázadnak, úgyhogy megjelennek a titkos viszonyok és ez adja a feszültséget ebben a rendszerben.” A lázadásnak persze sok módja, van, íme az egyik legszórakoztatóbb.

Direkt alsógatyában ment ki, hogy látszódjon az összes tetoválása

“Az egyik legkedvesebb ottani barátom mesélte, hogyan állt ellen az édesanyja párválasztási nyomásának. Az anyuka áthívta vendégségbe egy kolléganőjét, akinek volt egy dekoratív leányzója.  Nekiállt felkelteni a fiát, hogy ébresztő, jöttek ismerősök látogatóba. A fiú tudta, hogy ebből mi lesz és direkt egy szál alsógatyában lépett ki a szobából, hogy látszódjon az összes tetoválása, majd elkezdett parancsolni az anyjának, hogy hozzon kávét, és nem is köszönt senkinek. Direkt az üvegből ivott, majd mondta, hogy az autója lopott, a kocsma nem is az övé, hanem ő csak alkalmazott, aztán rá akart gyújtani. Olyan negatív képet festett önmagáról, ami elriasztja a lányt. Ilyen konfliktusok előfordulnak, de ez családfüggő.”

A szerző elmondta, amikor a magyarországi kapcsolatok szóba kerültek, a kintiek mindig megdöbbentek, az ő szemszögükből nézve ugyanis mi erkölcsi fertőben élünk. Az antropológust hamar a bizalmukba fogadták, több fiatal is fordult hozzá személyes problémáival, de nem szívesen adott tanácsokat, mert “nekem, mint szakembernek nem az a dolgom, hogy terepmunka alatt belepofázzak az emberek életébe.”

Közös programok

A közös programokban azonban szívesen részt vett. Egy alkalommal például egy nagyszabású grillezésre hívták, rengeteg húst vettek a birkaherétől a sertéstarjáig, és a szerző számára feledhetetlen fogásokat készítettek.

Volt, hogy nyári táborban önkénteskedett és gyerekeket tanított focizni, majd pedig a helyi barátaival rögbicsapatot hozott létre. “Az antropológus visz néha ajándékot a közösség tagjainak, vittem magammal egy rögbilabdát. Azt az egyik barátomnak ajándékoztam, mert beszélgettünk róla, hogy a rögbit szereti, akkor én még éppen aktívan rögbiztem. Ebből a labdából néhány hónap alatt megszületett az első palesztin rögbicsapat, a Bajt Dzsala Lions. Világraszóló siker, több hollywoodi film szól erről az egészről” – nevetett Bisztrai Márton.

Palesztina

Az ország területe az 1500-as évektől az oszmán birodalom része volt, az I. világháború után pedig angol gyarmat. 1947-ben a cionista mozalom hatására elindult a zsidók betelepülése. Abban az évben az ENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és palesztin államra osztotta. Egy évvel később alakult meg Izrael állam, ezután a környező arab államok megtámadták az új országot és kitört az arab-izraeli háború. Az arabok a hadműveleteket nem tudták összehangolni, ezért a háborút elveszítették. 71 ezer palesztin hagyta el a lakóhelyét.

1967-ben újabb arab támadások kezdődtek, és elindult a hatnapos háború, amelyben Izrael többek közt Ciszjordániát is elfoglalta, és újra jelölték a határokat. A két ország viszonya továbbra is feszült maradt. 1987-től hat éven át tartott az első palesztin felkelés (intifáda), majd pedig 2000-ben újabb felkelés kezdődött. Öt évvel később Izrael elhagyta a Gázai övezetet.

Két évre rá a radikális palesztin terrorszervezet, a Hamasz fegyveres felkelést indított a rivális, mérsékelt Fatah ellen és átvette a hatalmat a Gázai övezet felett, ez a két palesztin frakció széthullásához vezetett. Azóta két önkormányzat létezik, a Hamasz a Gázai övezetet, a Fatah Ciszjordániát felügyeli. Nemzetközi szinten a Hamasz semmiféle támogatást nem kap, az izraeli hatóságok rendszeresen korlátozzák az övezetben az üzemanyag, az élelmiszer és egyéb árucikkek bevitelét azt remélve, hogy a a szervezet elveszíti támogatottságát.

A palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsában annak érdekében lobbiznak, hogy a világszervezet tagjává válhassanak. A céljuk, hogy Palesztina az 1967-es határokkal és Jeruzsálemmel, mint fővárossal csatlakozhasson.

Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

SZILVESZTER! Rövidebb-hosszabb, busszal és repülővel! Kulturális körutazások minden igény szerint!

Laczko új galériát hozott létre
Trieszt,Miramare kastély
4 napja
wombat új galériát hozott létre
Sulawesi-Bunaken-Java-Menjangan-Bali
14 napja
wombat élménybeszámolót írt
Sulawesi-Bunaken-Java-Menjangan-Bali
14 napja
MartiSatya élménybeszámolót írt
Monaco Grand Prix
22 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.