Világszerte szaporodnak az olyan túrák, ahol a helyi szegénynegyedeket és az ott élők nyomorát ismerhetjük meg egy-két óra alatt. Aztán visszaülhetünk a turistabuszba, és folytathatjuk a városnézést a híres látnivalóknál és a kellemes éttermeknél. Ázsiában, Afrikában de még Magyarországon is szerveznek ilyen kirándulásokat. A cél nemes, a megvalósítás kérdéses.

Az elkényeztetett fiamat mindenképpen elviszem egy indiai szegénynegyedbe, hogy megtapasztalja milyen nyomorban élnek emberek milliói – ütötték meg Moni Basu, a CNN.com riporterének fülét egy jól szituált német üzletember szavai egy Indiába tartó repülőn. Bár ő maga is Kolkatában, Indiában született, eddig nem tudott róla, hogy ilyen túrák léteznének.

Egész napos autós túra nyomor- és vöröslámpás negyedeken át

Ahogy megérkezett szülőföldjére, kiderítette, hogy a nyomornegyed-túrák igencsak népszerűek manapság. Egy Reality Tours and Travel nevű cég például Dharaviba, Ázsia legnagyobb kiterjedésű szegénynegyedébe kalauzolja a turistákat potom 9 dollárért. De ha ennél többre vágyunk, 135 dollárért ötszemélyes, kilenc órás autós túrán vehetünk részt, ahol nem csak a már említett Dharavit, de Kamathipura vöröslámpás negyedét és Mumbai szokásos látnivalóit is megnézhetjük egy csapásra.

A cég alapítói azt mondják, hogy azért hozták létre a Reality Tours-t, hogy a nyomornegyedekkel kapcsolatos negatív sztereotípiáknak véget vessenek, az emberek találkozhassanak az itt lakókkal. Azt is állítják, hogy a túrákból származó profit nyolcvan százaléka a helyi közösségekhez jut vissza különböző programokon keresztül, amiket támogatnak. Nemes célnak hangzik, de gondoljunk csak bele, hogy mit érezhetnek ezeknek a negyedeknek a lakói, amikor gazdag turistákat kalauzolnak lakhelyükön – javasolja a CNN.com újságírója. Nem lehet egy kellemes érzés, ha az emberre úgy bámulnak, mint az állatkert lakóira szokás.

Sokakban kelt ellenérzést

Persze ez az ellenvélemény nem csak a CNN újságírójában, és nem csak Indiában merült fel. Kennedy Odede, egy kenyai civil szervezet vezetője a Kiberában, Nairobi legnagyobb szegénynegyedében szervezett túrák ellen emelte fel szavát a The New York Times hasábjain. A szakember azt állítja, hogy ezek a túrák semmit nem tesznek annak érdekében, hogy enyhítsenek a problémákon, csupán látnivalóként mutogatják azt. „A slum-turizmus a szegénységet szórakozásnak, egy pillanatnyilag átélhető, majd gyorsan magunk mögött tudható dolognak mutatja be. Az emberek pár pillanatig azt hiszik, hogy tényleg láttak valami fontosat, aztán visszatérnek megszokott kis életükhöz, mintha mi sem történt volna” - mondja.

Hogy a saját bőrén is megtapasztaljon egy ilyen túrát, Moni Basu a CNN-től befizetett egy slum-kirándulásra Új-Delhiben. Paharganj utcáit fedezte fel a non-profit, gyerekeket segítő, Salaam Baalak Alapítvány (a salaam üdvözlést, a baalak gyereket jelent) idegenvezetője, Iqbal segítségével. A most húsz éves Iqbal öt éves kora óta az utcán él, így igazán jól ismeri a helyet, amit bemutat a turistáknak. Mesél a turistacsoportnak a gyerekkoráról, majd az alapítvány által működtetett menedékházba, majd annak irodájába kalauzolta őket. Itt  a helyi gyerekek adnak elő nekik egy kis műsort. Az újságíró főleg azt nehezményezte, hogy az egész túra alatt csak az alapítvány embereivel beszélhettek, akik értelemszerűen igen pozitív képet festettek mindenről.

”Kíváncsi lennék, vajon Paharganj lakói valójában mit meséltek volna nekünk” - morfandírozik az újságíró. Mielőtt a vendégek taxijaikkal maguk mögött hagyták volna a szegénynegyedet, Iqbal eképpen búcsúzott tőlük: „Általában szerencsésnek érzem magam a sorsomért, de néha nem tudok szabadulni a rám telepedő szomorúságtól”. Sajnos pont ez az, amit a negyedben töltött két óra alatt a turisták nem igazán láthatnak – teszi hozzá cikkében Moni Basu.

Nálunk is volt már, és lesz is

Magyarországon sem idegen ez a fajta idegenvezetést, de nálunk talán a szórakoztatásnál és meghökkentésnél nagyobb hangsúlyt kap a segítő szándék. Áprilisban a Negyed6Negyed7 Fesztivál keretében tartottak például Hajlék túrát a VI-VII. kerületben. A programot a Social Action Exchange csoport szervezte, és ezer forint ellenében egy hajléktalanságot megtapasztalt vezető segítségével fedezték fel az utcákat és tereket az átlagember számára ismeretlen nézőpontból.

Úgy tudjuk, idén ősszel egy másik szervezet is különleges városnéző túrával készül Budapesten a lakhatási szegénység és a lakásproblémák témakörében. A túrán családokhoz látogatnak majd el a főváros különböző kerületeiben. Bár nagyon szimpatikus a kezdeményezés, sajnos az az érzésünk, hogy könnyen belecsúszhatnak a korábban említett állatkert-effektusba. Persze véleményt csak akkor tudunk formálni a túráról, ha részt is vettünk rajta, így október magasságában még visszatérünk a témára. Addig is szavazzanak, mit gondolnak a szegénység-turizmusról?