Az igazi szakértők és a fotel-régészek még mindig nem tudnak megegyezni annak dátumában, hogy mikor történt pontosan Pompeii vulkáni pokoltűz záporától kísért pusztulása. Szinte bizonyosan valamikor Kr. u. 79 végén, de vajon augusztus, október vagy talán november lehetett a kérdéses időpont?
Információk első kézből
A Pompei Régészeti Park új tanulmánya alátámasztja azt az elméletet, hogy a város pusztulása Kr. u. 79. augusztus 24-én következhetett be. Ezt a dátumot először az ifjabb Plinius említette egy levelében, amelyben a történelmi események szemtanúinak tapasztalatait írja le.
Bár a kutatóknak nincs arra vonatkozó konkrét bizonyítéka, hogy a kitörés valóban augusztus 24-én történt, ezt a dátumot mégis azzal indokolják, hogy jelenleg nincs elegendő érv ennek a régóta fennálló állításnak a megcáfolására sem.
A tanulmányt elkészítő szakemberek a vizsgálat során számos bizonyítékra támaszkodtak, beleértve a régészetet és az eseménnyel kapcsolatos szakirodalom áttekintését. Véleményük szerint az ifjabb Plinius állítása felbecsülhetetlen értékű.
„Az irodalmi feljegyzések világosak és egyértelműek. Ifjabb Pliniustól az augusztus 24-i dátum maradt ránk; az összes többi (október 24., november 1., november 23.) olyan feltételezések és félreértelmezések eredménye, amelyek tökéletesen nyomon követhetők a reneszánsz utáni bibliográfiában, vagy pedig egészen frissek. Az október 24-i dátum például még 100 éves sincs" – összegzi a lap.
Most akkor mikor is történhetett valójában?
Az ifjabb Plinius beszámolója az egyetlen, első kézből származó információ a vulkáni kitörésről, bár mégis akad néhány azt feltételezhető ok, hogy rossz dátumot kapott, vagy ami még valószínűbb, a tudósok félreértelmezték azt.
Például az egyik pompeji ház falán egy faszén graffitivel felírt szöveg, a „XVI K NOV" olvasható, ami a modern naptár szerint október 17-e, vagyis arra utal, hogy a kitörés ez után történhetett. Ez hitelt ad annak az elképzelésnek is, amely szerint az esemény október 24-én történt, amelyet gyakran a pusztulás legvalószínűbb alternatív időpontjának tartanak.
Még több zavart okozott a Pompejiben talált növények régészeti vizsgálata. Az ásatások során megkövesedett őszibarack és gesztenye darabokat tártak fel, az előbbi a nyár, míg utóbbi az ősz gyümölcse. Mivel azonban a gesztenyét csak ősszel szüretelik, ez arra utalhat, hogy a kitörés augusztus után történhetett, például október 24-én.
Nincsenek meggyőző bizonyítékok
A Pompeii megsemmisülésének napja körüli vita máig él, és nincs elegendő bizonyíték annak eldöntésére, hogy melyik állítás lehet helyes. Egyelőre talán az a legjobb, ha annak az egyetlen embernek a korabeli beszámolójában bízunk, aki saját szemével látta az eseményt, és leírta, amit látott.
„Jelenleg nem zárhatjuk ki, hogy a kitörés augusztus 24-én történt, ahogy ifjabb Plinius is írta, és fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy ez mit jelenthet" – mondta Gabriel Zuchtriegel, a pompeji ásatások igazgatója az IFLScience-nek küldött közleményében.
„Talán az irodalmi feljegyzéseket túlságosan alábecsültük, míg az éghajlat és a mezőgazdasági ciklusok stabilitását túlbecsültük: pedig a valóságban az éghajlat is változott a múltban, noha lassabb ütemben, így Pompei ma egyedülálló lehetőséget kínál egy olyan ökoszisztéma tanulmányozására, amelyet már 2000 évvel ezelőtt is erősen befolyásolt az emberi jelenlét" – tette hozzá.
„A biológiai sokféleség és a helyi eljárások, a korabeli termények és hagyományok sokfélesége messze túlmutat azon a szükségszerűen sematikus képen, amelyet a mezőgazdasággal foglalkozó ókori szerzők kínáltak. Mindazonáltal a mi véleményünk sem végső álláspont, hanem egyfajta hozzájárulás a vita folytatásához és új perspektívák nyitásához" – mondta Zuchtriegel.
Milyen lehetett Pompeii utolsó napja?