Szombaton avatják nemzeti emlékhellyé az esztergomi Várhegyet és a Vízivárost - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken. Völner Pál elmondta: a Nemzeti Örökség Intézete köteles felügyelni ezeket a helyeket, gondoskodni róluk, ha szükséges, kezdeményezni felújításukat, egy emlékkővel, sztélével kell megjelölnie azokat magyar és angol nyelven. Szombaton ezt a követ helyezik el, amelyet Erdő Péter bíboros áld meg.

A nemzeti emlékhelyekről külön törvény szól, amely szigorúan leírja, hogy ezeknek a helyeknek milyen feltételeknek kell megfelelniük, a többi között egy adott történelmi korszakban az ország életében meghatározó szerepet kellett játszaniuk, kiemelkedő személyiségeknek kell hozzájuk kötődniük, további kritérium az identitásképző szerep, és az emlékhelyeknek erősíteniük kell az összetartozást.

Szent Istvánt Esztergomban koronázták királlyá, ott alakították ki az egyház székhelyét, jelenleg is a katolikus egyház fő egyházmegyéje, a költő Balassi Bálint ott esett el a török elleni hadjáratban, Mindszenty József bíboros pedig ott van eltemetve - sorolta az államtitkár azokat a nevezetességeket, kiemelkedő eseményeket, amelyek ezt a rangot lehetővé teszik. De az esztergomi prímási levéltárban található az Aranybulla legrégebbi másolati példánya, az 1233-as beregi egyezmény eredetije, és Esztergomban tekinthetők meg a keresztény múzeum kincsei is.

 Legutóbb a nagycenki Széchenyi-kastély kapta meg ezt a címet - amely korábban történelmi emlékhely volt -, így Esztergommal együtt összesen 18 nemzeti emlékhely található hazánkban.