» Közel

A négy leggyönyörűbb Árpád-kori templomunk

| | Nem érkezett még hozzászólás
Bár viharos történelmünk miatt sajnos más országokénál jóval kevesebb évszázados műemlék áll Magyarországon, még így sem kell messzire menni, hogy az elmúlt századok mérnökeit dicsérő épületeket lássunk. A legrégebbieket még az Árpád-házi királyok idején építették, ezek közül válogattunk.

1301: kezdődik a kis jégkorszak és III. András váratlan halálával fiúörökös nélkül marad, és ezzel kihal az Árpád-ház. Nos, ekkor, 715 évvel ezelőtt már mind álltak azok a templomok, amelyeket az alábbiakban mutatunk be. Átvészeltek törökdúlást, Dózsa-felkelést, Bocskai- és Rákóczi-féle, valamint az 1848-as szabadságharcot, a világháborúkat, megváltozott, vagy épp változatlan formában, több átépítés, felújítás után, de ma is várják a betérőt.

Mikoriak tehát ezek a templomok?

Az Árpád-kor I. (Szent) István koronázásával kezdődött 1000-ben és 1301-ig tartott, ennek során 23 király uralkodott. Névadója a hét vezér egyikének, Álmosnak a fia, a honfoglaló Árpád nagyfejedelem. Az ő ükunokája az államalapító, a királyok pedig mind férfiági leszármazottak.

Dozmat

Kevéssé ismert vasi zsákfalu a furcsa nevű Dozmat – szláv eredetű neve a vend rigászok póznával történő rigócsalogatására emlékeztet. A csodás tájban, domboldalban fekvő 230 lelkes, egyutcás kistelepülés fennmaradásához hozzájárul Szombathely közelsége.

Dozmat legmagasabb pontján, egy feltételezhető sáncvár közepén áll a valószínűleg 13. századi templom. Tájolása nem tisztán kelet-nyugati, attól eltér, a római villák tájolását követi. Ez is megerősíti a feltevést, hogy egy ilyen villa alapjaira épült, valamint az is, hogy falai építésekor római sírköveket is felhasználtak.

A Szent György tiszteletére szentelt templom téglalap alaprajzú hajóval és félköríves szentéllyel rendelkezik, körülötte kis temető fekszik, alatta kripta. Ritkaságszámba menő értéke a „Dozmati Madonna”, a 14. századi Mária a gyermekkel című szobor. Érdekesség, hogy a torony déli falának angyalábrázolása a jáki kőfaragók hatásáról vall. Az oltárok és a freskók azonban már a 17. századi leromlott állapot utáni, barokk kori újjáépítés idejéből származnak, idősebb Dorfmeister István alkotta őket. A templom mai külleme is a barokkot idézi, ám a 2014-es igényes felújítás óta kiemelve látszanak a korábbi alapok, épületrészek.

Csaroda

A Szatmári-sík tele van rejtett kincsekkel, ezek közül is kiemelkednek a fatornyos templomok. Nem hiába terjesztette fel Magyarország 2000-ben a Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyokat a Világörökségi várományosi listára. Ezek közül az egyik legrégebbi a csarodai református templom. Joggal merülhet fel a kérdés: hogy lehet egy vallás fiatalabb a vallás templománál? A válasz erre a reformáció körüli viharos évszázadok felekezetváltásaiban, népmozgásaiban keresendő.

Csaroda
CsarodaFotó: Civertan / Wikipedia

A templom a 13. században épült a névadó Csaroda-patak egyik árterületéből kiemelkedő száraz területen. Különlegessége, hogy az évszázadok alatt megőrizte eredeti formáját. Már a 13. században is karcsú, tűhegyes fazsindelyes toronnyal látták el, amely védelmi funkciót is betöltött. A karcsúság azt is mutatja, hogy harang sosem lakta a tornyot, a mellette álló harangláb az 1700-as években épült.

Fordulatos történelem tanúja a templom, amelyet még az Árpád-kor idején mosolygós szentekkel díszítettek, majd 14. században, olasz mestereket idéző, méltóságot sugalló szentábrázolások kerültek a falakra. A 17. században azonban, miután a reformátusoké lett az épület, összhangban a vallás szentképmentességével, rávakoltak a freskókra, és leveles-indás, függönyt idéző ornamentikával látták el a falfelületeket. Ma mindegyik kor műalkotásai láthatóak a különböző falfelületeken.

Csempeszkopács

Szintén Szombathelyhez – valamint Tanakajdhoz és Rumhoz – esik közel a 280 fős, Csempeszfalvából és Kopácsból egyesített település, amelynek téglatemploma kopácsi falurészben, kis mesterséges dombon áll.

Több hasonlóság is mutatkozik Dozmattal, ezek közül az egyik, hogy a beépített, helyben égetett téglák mellett római kori építőanyag, nagy formátumú téglák is helyet kaptak. Itt a bélletes kapu kialakításában működhettek közre a jáki kőfaragók, a barokk freskók pedig – ahogy Nyugat-Magyarországon sok helyütt – idősebb Dorfmeister István művei.

Csempeszkopács
CsempeszkopácsFotó: Civertan / Wikipedia

A templom a 13. század első felében épült, a harangtorony azonban pár évtizeddel későbbi. 1342-ben már Szent Mihály arkangyal a védőszentje – ekkor élte Kopács a fénykorát, hiszen Vas megye főszolgabíráit innen választották. A belső tér változott, bővült az idők folyamán, karzatot építettek be és egybenyitották a toronybelsőt a hajóbelsővel. A templom életében rövid ideig, 127 évig evangélikusok tartották itt istentiszteleteiket, de 1653 óta ismét a katolikusok miséznek benne. A restaurálási munkálatok során összesen nyolc festési réteget azonosítottak, az első rétegből három apostolfej látható, az utolsó periódus a barokké.

Zánka

A Balaton északi partjának közepén található az eredetileg szőlőtermeléssel és borkészítéssel foglalkozó 800 lelkes község, amely már az őskor óta lakott hely. Római leleteket is gazdagon találtak – római építőköveket a templomépítéshez is használtak.

Zánka ófaluja a parttól mintegy két kilométernyire épült – itt áll a sajátos sziluettű templom is. Ez a Balaton-felvidék egyik legrégebbi szakrális épülete, építésének idejét a 11-12. század fordulójára teszik a szakemberek. Ősiségének egyik bizonyítéka védőszentje – Szent István király – , másik a hajó keleti oldalán nyíló szentély kör alaprajza, amely egykor rotundaként, azaz körtemplomként funkcionálhatott. Ezt négyzet alaprajzúvá egészítették ki kívülről, majd ennek erős falaira tornyot építettek.

Másik ritka építészeti vonása – és ez adja a sajátos sziluettet – a hajó szélességű nyugati torony. Ez a 13. század második negyedéből származó toldás, példái a hildesheimi, a havelbergi vagy a mindeni dóm, s védelmi célokat is szolgált. Koraiak az ülésre szolgáló fülkék – több ilyet láthatunk a falba mélyesztve –, más Árpád-kori templomokban is találkozhatunk ilyenekkel, de később inkább díszítőelemként alkalmazták.

Zánkát a törökök felégették, elnéptelenedett, a 18. század elején német telepesek érkeztek, a templom használatára, annak helyrehozása után pedig 1786-ban megosztva a reformátusok és az evangélikusok kaptak engedélyt. Mára csak a reformátusoké a zánkai egyház.

Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések közel

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

SZILVESZTER! Rövidebb-hosszabb, busszal és repülővel! Kulturális körutazások minden igény szerint!

Mikeve új galériát hozott létre
Mátrai kalandozások - 1 nap
14 napja
Mikeve élménybeszámolót írt
Mátrai hosszú hétvége - 1 nap
14 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.