» Közel

Mire jó egy világörökség Magyarországon?

| | Nem érkezett még hozzászólás
Nemrég olvastam valahol, hogy arról készítjük a legtöbb fényképünket, amit a leginkább félünk elveszíteni. Ez akár igaz is lehet, de 1972-ben, amikor az UNESCO Világörökségi Egyezménye megszületett, még nem volt szokásban az állandó fotózás, mint ma.

A törekvés azonban, hogy tájakat és objektumokat változtatás nélkül őrizzünk meg nemcsak emlékezetben vagy archívumban, hanem élő, 1:1-es valójukban, és ne veszítsük el őket – mintha mindannyiunk térben és sok generációnyi időben értelmezhető, gigantikus kattintása lenne.

A kezdeti lépéseket kiváltó Abu Simbeli szobrait Egyiptomban annó simán le lehetett volna csak fotózni és filmezni, és utána elárasztani vízzel, de nem ez történt. Így a szobrokért tanúsított gesztusok, az összefogás, az értékmentés, a tisztelet is lenyomatává váltak egy kultúra időpillanatának; részévé a szellemnek, amit az általuk ma is látható tárgyi emlékek az emberiség számára képviselnek.

Egy világörökség tehát nemcsak egy szép látvány, hanem annál sokkal több, noha a vele kapcsolatos intézkedések elsődleges célja elhárítani minden kockázatot, ami (vizuális) egységét megbonthatja.

Te mindenem

A magyar világörökségek és a magyar várományosok listája, valamint a listára való felvétel kritériumainak láttán érdekes felvetés, hogy vajon ami a magyaroknak a legszebb, annak tényleg ott-e a helye az egyetemes szépség nyilvántartásában.

Részemről nem sok okosat tudnék mondani róla, mi mindenért érdekesebb az itteni visszhang, ez az apátság és ezek a bazaltsziklák, mint egy másik hasonló kombó a világon. Magyarként mégis első kérdésem lesz, hogy Tihany és a tanúhegyek hogyhogy még nem a világörökség részei. Dehát alap!

Ám míg az ismerős balatoni sziluett a naplementével engem túláradó érzelgősségre hangol, a magyar bizottság felterjesztéseit pedig egy csomó aktuális trend is befolyásolhatja, a tényleges listára kerülésről ezeknél azért tárgyilagosabb kritériumok alapján döntenek.

Jó hírek az ország négy sarkából

Világos, hogy a hazánkban található világörökségekre iszonyatosan büszkék vagyunk, és nemcsak megőrizni szeretnénk őket, hanem megmutatni mindenkinek. Ennek megfelelően bármelyik ilyen értékünk a nyolcból különös figyelmet élvez. Kiválasztottunk közülük az égtájaknak megfelelően négyet, és megnéztük, a mellettük zárójelben látható világörökséggé nyilvánítás óta milyen előnyökre tett szert az adott térség; illetve természetesen, hogy milyen újdonságokra számíthat ott a látogató 2015-ben.

Észak: Hollókő (1987)

Az „élő falu” első magyarként (Budapest helyszíneivel egyidőben) került a listára, helyzete azonban a kilencvenes években ellentmondásossá vált – egyszerre viselte magán a népességvesztő aprófalvak és a turisztikai vonzerővel bíró települések jellegzetességeit. A világörökség gondozása 30 év műemlékvédelmi munka után kis híján érdektelenségbe és a felelősség tologatásába fulladt, miközben a turisták növekvő száma egyre komolyabb kihívást jelentett.

Mára, úgy tűnik, sikerült úrrá lenni a helyzeten. Nemrég indult a Próbáljon szerencsét Hollókőn elnevezésű program, melynek része a falu megújítása, állagmegóvása, akadálymentesítése, a szezonalitás mérséklése és a turisták tartózkodási idejének növelése. A hollókői önkormányzat tetszetős, abszolút 21. századi honlapja naprakészen tájékoztat az aktuális történésekről (és a források felhasználásáról).

A minden évben szokásos húsvéti fesztivál bővelkedik a vonzóbbnál vonzóbb programokban. A hírügynökségi fotókról szerte a világban ismert vödrös locsolkodás idén sem marad el, de a palóc gasztró, a népviseletbe öltözött helyiek, a húsvéti körmenet, a színvonalas kézműves vásár, világzene, népitánc és gólyalábas bemutató együttesen bizonyítja, hogy Hollókő bőven több, mint ad hoc háttér egy szokatlan bollywoodi filmhez.

Dél: a pécsi ókeresztény temető (2000)

Személyesen is láthattam, hogy a Cella Septichora bemutatásának módja lenyűgöző teljesítmény. 21. század, Európa, világörökséghez méltó atmoszféra, ugyanakkor közvetlenség, élményközpontú megközelítés a jellemző. A Szent István térre nyíló üvegmennyezet igazi varázslat, a föld alatti labirintus tereiben egyedül maradni pár percre pedig egyszerre lehet borzongatóan kísérteties és felemelő.

Ahogy a magyar világörökség-oldal írja, „a viszonylag kis területet átfogó ókeresztény temetői épületegyüttes az Olaszországon kívüli nekropoliszok közül a legnagyobb és legjelentősebb, falfestése csak a Róma városi katakomba-festészethez hasonlítható.”

A komplexum akadálymentes, és egész évben változatos programokat, speciális túrákat ajánl a látogatóknak. A legizgalmasabbnak talán az Éjszakai Tárlatjárat című fejlámpás bejárás hangzik (csak felnőtteknek), de rengeteg tematikus program, művészeti kiállítás látható, illetve expedíció, vetélkedő típusú, korosztálynak megfelelő séta várja az iskolás csoportokat.

Az emberközpontúság egyik legjobb példája az önkéntesprogram, melyre idén március 15-ig lehetett jelentkezni. A program keretében bárki jelentkezhet önkéntes tárlatvezetőnek vagy múzeumpedagógusnak egy szezonra, és részt vehet a Cella Septichora mindennapjaiban.

Kelet: Tokaj történelmi borvidék (2002)

A tokaji borvidék volt a világ első védett borvidéke, amelyet 1737-ben királyi rendelettel nyilvánítottak zárttá; egysége és hagyományai azonban egy évezredre nyúlnak vissza.

A 2002-es világörökséggé nyilvánítás után itt is időnek kellett eltelnie, míg az illetékes szervek konszenzust alakítottak ki róla, hogyan sáfárkodjanak a címmel járó előnyökkel. Nagyjából tíz évvel később indult be igazán a gépezet az infrastruktúrafejlesztés (úthálózat, kerékpár- és túraútvonalak) és a térségi marketing megerősítésének tervével, és a munkahelyteremtés szándékával,melyben a helyi értelmiség bevonása is cél.

A BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzetközi Program kezelési terve 2014 második felében lett kész, de az elmúlt néhány évben már bőven történtek lépések az idegenforgalom fellendítésére.

Rengeteg kis fesztivál, gasztroesemény, a pincék közötti együttműködés, borkonferencia, kézműves piac, több messze földön híres gurmé étterem várja az idelátogatókat, nem megfeledkezve a Zemplén természeti értékeiről, amelyek karnyújtásnyira kínálják a különleges élményeket.

Nyugat: Pannonhalmi Bencés Főapátság (1996)

A Főapátságnak az elmúlt néhány évben felpörgött idegenforgalmáról és fejlesztéseiről a Travelo számos cikkben beszámolt már. Körülbelül tíz éve zajlik az átfogó fejlesztési folyamat, amelynek célja az apátság világörökségi épületegyüttesének a tursiták számára minél vonzóbbá tétele, korszerűsítése, a változó igények kiszolgálása.

Az újítások nyomán olyan sok látnivaló készült el évről évre, hogy két kézen sem lehet megszámolni őket. A bazilika John Pawson sztárépítész által újraértelmezett belső terétől a borászaton, a kávézón és a különleges gasztronómai élményeket nyújtó éttermen át a tea- és csokoládémanufaktúráig, az új Apátsági Major épületeitől az arborétumon és a gyógynövényház mestereinek bemutatóin, a nyári levendulaheteken át a jazz koncertekig rengetegféle, csak itt látható különlegesség várja a vendégeket. Az olyan hagyományos nevezetességeket pedig, mint a a múzeum, a barokk ebédlő, a Boldogasszony-kápolna vagy a könyvtár, még nem is említettük.

A minden augusztusban megrendezésre kerülő nívós Arcus Temporum Művészeti Fesztivál szintén jó példa a jelennel, a jelen emberével való kölcsönös kommunikációra.

Pannonhalma 2015-ös programjai, a szerteágazó tevékenységeket lefedő információkkal együtt megtalálhatók az intézmény úgyszintén 21. századi, vendégbarát honlapján.

Mindenképpen böngésszenek, és kerekedjenek fel az ország távoli sarkaiba – nemhogy semmit sem veszítenek, de bizonyára találnak újabb nézőpontot a fotózáshoz, legyen az egy telefonnal készült szelfi, vagy valami sokkal mélyebb lenyomat az emlékeikben.

Magyar Várományos Lista - melyik helyszínt választanák azonnal világörökségnek?

  • 34
    Az Esztergomi középkori vár (1993) – Visegráddal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacímmel
  • 139
    A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó (1993)
  • 66
    A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (1993)
  • 35
    A Visegrádi királyi székhely és vadászterület (2000) – Esztergommal közösen „Dunakanyar kultúrtáj” munkacímmel.
  • 8
    A tájház hálózat Magyarországon (2000)
  • 9
    A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (2000)
  • 13
    Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (2000) – nemzetközi összefogás részeként
  • 24
    A Tarnóc ősélőhely (2000)
  • 10
    A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál (2007) – visszavont felterjesztés, továbbfejlesztés alatt
  • 11
    Lechner Ödön független, premodern építészete (2008)
  • 14
    A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica Magyarországon (2009), nemzetközi sorozatjelölés részeként
Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések közel

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

Még mindig tart a nyár! Hosszabbítsa meg a nyarat Törökországban és Egyiptomban. Akár 2 gyermek szállása is ingyenes! (x)

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.