» Közel

Gondolná, hogy megél egy kovács a Múzeum körúton?

| | Nem érkezett még hozzászólás
A Nagykörúton belül mintegy kétszáz kisiparos dolgozik kapualjakban és pincékben. Kalaptól a lámpaernyőn át a kovácsoltvas melltartóig mindenfélét gyártanak a műhelyekben. Egy új városnéző sétának köszönhetően ezekre az izgalmas helyekre nyerhetünk bebocsátást.

"Tárgyaink, ruháink nagy része tömegtermék. A Made in China felirat fogalommá és szimbólummá vált. De tényleg minden Kínában készül? Vagy ha nem is ott, akkor is nagy üzemekben, tonnaszámra?" – tűnődött el az alternatív városnéző séták szervezésével foglalkozó Hosszúlépés csapata. Március 13-án, pénteken délután vadiúj sétájukon ennek jártunk utána – több mint meglepő eredménnyel.

Budapest belvárosában ugyanis csak a Nagykörúton belül több mint kétszáz műhely üzemel. És itt nem csak a klasszikus szabó, cipész, órás típusú kisiparosokra kell gondolni. Hangszerek, paplan, lámpaernyő vagy éppen lovaglócsizma éppúgy készül eldugott kis műhelyekben, mint kovácsoltvas kapu vagy éppen köztéri szobrok. Ezekből kap ízelítőt, aki hozzánk hasonlóan részt vesz a Made in Budapest című városnézésen.

Mi készül a városban?

Honnan szereztek tudomást ezekről a helyekről a séta szervezői? A Design Terminál „Mi készül a városban?” kutatásából, mely 2014-ben tizenöt egyetemista közös munkájának eredményeként jött létre. A csapat először azt feltételezte, nincs már ipari termelés a Nagykörúton belül – ez azonban nem bizonyult igaznak, hiszen műhelyek százaira bukkantak kapualjakban, régi gyárudvarokon vagy éppen alagsorokban. A következő feltevésük az volt, hogy vagy sokgenerációs iparoscsaládok, vagy fiatal dizájnerek dolgoznak ma is ilyen helyeken. A műhelyek tulajdonosait megismerve azonban ennél sokkal árnyaltabb kép bontakozott ki: van, ahol a mesterség apáról fiúra száll, máshol például közgazdászok dobták el az Excel-táblákat a péklapát kedvéért. A kutatás eredményeiről egy hasznos térkép is készült, ezt a sétálók is megkapják ajándékba a Hosszúlépéstől.

A sétán mi egy lovaglócsizma-készítő műhelybe, egy ékszerészhez, egy szobrászhoz, egy lakásműhelybe, egy kovácsműhelybe, egy bringaszervízbe, és egy galvanizáló mesterhez jutottunk el. A sétát vezető Kovács Tamás tájépítész hallgató ígérete szerint a későbbiekben változhat a meglátogatott műhelyek összetétele. A sétát egyébként kéthetente rendezik majd meg, nagyon kis létszámú – maximum nyolcfős – csoportokban, így akit érdekel, érdemes minél előbb bejelentkezni. (Részvételi díj és sétaidőpontok itt.)

Cipész a Louis Vuitton ajánlásával

Tóth István lovaglócsizma készítő műhelyét a Vámház körút 10. alatt, egy kapualjban találjuk. Ahogyan a bejáratnál látható útbaigazító tábla – mely elsőre inkább tűnik egy itt felejtett régi emléknek, mint működő műhely cégérének – is írja, a kapu alatt balra helyezkedik el az aprócska üzlet. Mögötte a belső udvarban pedig maga a szintén nem nagy műhely, telis-tele kaptafákkal és alapanyagokkal.

A család immáron harminc éve foglalkozik cipőkkel: eleinte női cipőket készítettek, majd a kínai tucatáruk dömpingje miatt váltani kényszerültek. Először csak férfi cipőre, majd lovaglócsizmára. A családi vállalkozás termékei igazi luxuscikkek, a legolcsóbb termékük hetvenezer forintba kerül. Luxus mivoltuk egyébként nem csak az árakban és a csizmák mellé járó élettartam-garanciában nyilvánul meg. Hanem abban is, hogy a tulaj állítása szerint az apró cipészüzlet azon kevés boltok egyike, melyet katalógusában a Budapesten járó vásárlóinak figyelmébe ajánl a Louis Vuitton.

A megrendelések pedig jönnek szép számmal: Ausztráliából és Izlandról is érkezett már rendelés hozzájuk. Van, aki eljön méretet vetetni, és van, aki a bolt honlapján található videót követve leméri a szükséges paramétereket, és ez alapján készítenek számára cipőt. Egy csizma körülbelül három-négy hét alatt készül el, a minőségi bőrt külföldről szerzik be. A külföldi vásárlók mellett persze hazai megrendelések is akadnak: Tóth Istvánék családi műhelyében készülnek például a Nemzeti Lovas Díszegység, a lovasrendőrség és a magyar öttusa-válogatott csizmái is.

A WAMP-tól az elegáns showroomig

Második állomásunk egy kevésbé meglepő műhely volt: két ékszerész, Kuti Krisztina és George Radic elegáns bemutatóterme a Királyi Pál utca 9. alatt. A Workshop névre hallgató kis boltot a páros egy éve nyitotta meg, hogy méltó környezetben mutathassák be munkáikat, hiszen korábban csak a WAMP-on lehetett megvásárolni termékeiket.

Szobrászműhely fürjekkel

A letisztult eleganciát sugárzó ékszerüzletet csak egy út választja el Raffay Dávid műtermétől, a durván lepukkant épület utcafronti műtermébe lépve egy teljesen más világ fogad. Az egyik sarokban pintyek hangoskodnak – a művész itt telelteti át őket –, a másik sarokban kisméretű szobortervek sorakoznak. Ezek közül a legismertebb a kutyával játszó lány szobra a Vigadó-téren.

Flatlab

Miután a poros műteremből a trendi Flatlab felé sétálunk, egyértelmű, hogy a sétát kifejezetten úgy állították össze, hogy a résztvevők egyik ámulatból a másikba eshessenek. A Flatlabet egyébként a Kálvin térnél, a Baross utca 3. alatt találjuk (14-es kapucsengő). Immáron három és fél éve munkálkodik itt együtt hat dizájner, a lakásműhely irodaként és bemutatótérként egyaránt funkcionál. Mivel a Condé Nast Travelertől a Spotted by Localisg sok külföldi oldalon fenn vannak, rengeteg turista keresi fel őket. A bemutatótérben dizájnos bringás ruháktól a Tatz lemosható tetkóin át a különböző művészeti projektekig terjed a skála, érdemes benézni hozzájuk!

A műhely, ami csak úgy itt ragadt

Sétánk következő állomása közvetlenül a Flatlab lakása alatt található, ide azonban nem engedtek be minket. Hogy miért nem látja szívesen a turistákat a Makrai Üvegtechnika? A tulajdonos nem tartja érdekes látnivalónak a műhelyben folyó munkát, ráadásul az orvosi műszerekhez gyártott speciális termékeit kilencven százalékban külföldre értékesíti, csak valahogyan itt ragadt – meséli sétánk vezetője. Ilyen talányosan még izgalmasabb is, mintha bemehettünk volna.

Kovácsműhely a Nemzeti Múzeum mellett

A Nemzeti Múzeum mellett, a Bródy Sándor utcán sétálgatva az embernek előbb jut eszébe betérni az Olasz Kultúrintézetbe kávézni egyet, mint kovácsoltvas kerítést rendelni ugyanitt. Pedig a Bródy Sándor utca 6. alatt egy kifejezetten nagy alapterületű kovácsműhely működik, a Vasverő kovácsoltvas&design. Ugyan a jelenlegi, Kulcsár Bence és Buti Zsófia által létrehozott műhely 2009 óta működik, de már a negyvenes évek óta dolgoztak itt kovácsok – volt ideje megszokni a ház lakóinak a kopácsolást.

A műhely Kulcsár Bence elmondása szerint borzasztó népszerű a turisták körében. Nyaranta, amikor nyitott ajtónál dolgoznak, rendszeresen jönnek be az utcáról szájtátva a turisták, hogy ilyesmit láthatnak a város közepén. A műhely legfőbb megrendelői a belvárosi társasházak – itt főként a körfolyosók korlátjait, vagy éppen a kapukat kell javítani. De sok magánszemély is vásárol itt: volt, aki tacskó alakú sárlehúzót álmodott magának, de volt olyan, hogy egy könyvelő megkérte a tulajdonosokat, hadd kovácsoljon gyűrűt leendő feleségének. Sőt, előfordult már olyan, is hogy egy hastáncosnak kovácsoltvas melltartót és fejdíszt készítettek a műhelyben.

Zágon Rudolf galvanizáló mester

"Öt-hat veréb ül az ágon, ha galvanizál, várja Zágon" – áll a fájdalmas reklámszöveg a Rökk Szilárd utca 14. alatt található, alagsori műhely falán. A galvanizálás mellett az apró cég fő profilja a díszkardok készítése, emellett színházi kellékek és állami kitüntetések készülnek itt. (Állítólag még Putyin is innen kapott kardot.)

Egyébként, már az ötvenes évek óta ezen a helyen működik Zágonék műhelye. Eddig apáról fiúra szállt a szakma, most azonban fiú örökös híján a műhely legjobb alkalmazottja viszi tovább a nevet. Sétánk utolsó állomásán egy tuti tippet is kaptunk azoknak, akik szeretnék a lakásukat díszkarddal ékesíteni. A Zágon-műhely ugyan vállalja új kardok elkészítését is, de ez bőven százezer forint felett van. Ellenben a Vaterán, vagy piacokon húsz-harmincezer forintért lehet már rozsdás, régi kardot venni. Ennek újjávarázsolására maximum harminc-negyvenezer forintot kell költeni, és már menőzhet is vele.

Városnéző séták, amiket korábban próbáltunk

Megnéztük, hol bulizott a századforduló elitje: Százéves platánok, madárcsicsergés és szecessziós villák Mátyásföldön.

Zsidó gyárosok nyomában Óbudán: Zsinagóga, ahol egykor tévéstúdió üzemelt, kastélykert, mely most bulihely, és textilgyár, ahol ma múzeum található.

Séta mókusok közt, tarka avarban a Fiumei úton: Tarka falevelek, ugrándozó mókusok, csicsergő madarak, századfordulós gyöngyszemek a temetőben.

Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések közel

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

szalay3 új galériát hozott létre
Tata, Fényes források tanösvény, SzG3
2 napja
Alexander35 új galériát hozott létre
Bv. Szervezet Üdülője
15 napja
dohonyiz élménybeszámolót írt
4 csillag kisebb hiányosságokkal
50 napja

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.