» Közel

Pesti paloták tele sztorikkal

| | Nem érkezett még hozzászólás
Józsefváros egyik pillanatról a másikra a hatodik földrész lett - írta egy korabeli vicclap az 1800-as évek végén. Az egykor Mágnásfertálynak, illetve Kis Vatikánnak nevezett városrész történetéhez hozzátartoznak az arisztokrata nők önmutogató rituáléi, a bálok dekoltázsversenyei, a cselédek cinikus feljegyzései. Történelmi sétán jártunk a Nyolckerben.

Budapest egyik legérdekesebb része a Palotanegyed, ahol minden pesti turistának érezheti magát. Az elmúlt években bőven volt alkalmam megismerni minden utcát, és épületet, de még most is fel tudok fedezni kupolákat, ikerablakokat, erkélyeket, vagy a házban élt művészek neveit hirdető emléktáblákat, amelyek eddig nem tűntek fel. A további felfedezések közé tartozik sajnos az is, hogy a néhány utcában már csukott szemmel is ismert, útburkolati hibákon kívül is rendszerint akad néhány új.

Túra egy bérpalotába

Az utóbbi időben a helyi fesztiválok, a Placc fesztivál, a Lecsófröccs, vagy a Főzdefeszt miatt többet hallhattunk az egykori Mágnásfertályról, illetve a Kis Vatikánnak nevezett városrészről. Követhettük, hol tartanak az Európa Belvárosa program keretében évek óta tartó felújítások, hol vannak lezárt utcák, trükkös forgalomelterelések.

A városrésznek azonban más sajátosságaira is kíváncsiak voltunk, ezért az  ImagineBudapest szervezésében részt vettünk egy történelmi sétán. Ezzel mindössze a frissen felújított Horánszky utca egyik bérpalotájának a közösségi tereibe jutottunk el Kassáné Kalcsó Kitti idegenvezetésével, de sok érdekesség kiderült a 19. századi Józsefvárosról.

A hatodik földrész lett

A külvároshoz tartozó kerület II. József után kapta a nevét 1777-ben, a bővülő városrészt később úgy említette a második világháborúig működő Borszem Jankó élclap, mint egy területet, mely egyik pillanatról a másikra a hatodik földrész lett.

A gyors fejlődés egymástól látszólag független tényezőkön múlt. Egyrészt az 1838-as árvíz után nagy építkezésekbe kellett kezdeni, ezután csak természeti katasztrófáknak inkább ellenálló kőházakat engedtek építeni. Másrészt az 1850-es évek kolerajárványa miatt a kerületben új egészségügyi szolgáltatásokat vezettek be, a Mária utcában kórház nyílt, a Vas utcában szanatórium, és ezek az intézmények a környékre vonzották az orvosokat. Érdekességképp az 1870-es években az átlagéletkor az országban 12 és fél év volt.

A harmadik tényező az, hogy a Baross utca, Bródy Sándor utca és körút határolta részen több katolikus rend is működött, többek közt a jezsuiták, ciszterciek rendje, és ez a néhány utcából álló körzet Kis Vatikán néven híresült el. A negyedik, és leginkább látványos tényező pedig, hogy megjelentek a gazdagok, akiket a belváros és a kaszinók közelsége mellett a Bródy Sándor utcai Képviselőház - a mai Olasz Kultúrintézet - miatt költöztek a környékre. Ahogyan Mikszáth Kálmán írta, négyféle típusú arisztokrata férfi létezett: aki képviselő, aki képviselő volt, aki képviselő lesz, és aki az szeretne lenni.

A hollywoodi filmesek imádják

Emőkei Emich Gusztáv bérpalotája felé sétálva a Horánszky - egykori Zerge - utcában megtudtuk azt is, hogy háromféle, jellemző épülettípust láthatunk a Mágnásnegyedben. A leggazdagabbak rezidenciát építtettek maguknak, ilyenek például a Károlyi-, vagy a Festetics-palota és még sok más klasszicista épületcsoda. Azok az arisztokraták, akik az ingalanukból bevételhez is szerettek volna jutni, bérpalotát terveztettek, amelynek első emeletén 6-18 szobás lakosztályt alakítottak ki maguknak. A felsőbb, utcafronti emeleteket gazdagabbaknak, az udvari részt szegényebbeknek adták ki. Ezeket az épületeket nagy és díszes, erkélyeiről lehet megismerni. A harmadik épülettípus pedig a bérház, szintén gazdagon díszítve.

Belépve a Horánszky utcai bérpalota udvarára, az egykori pompa csak nyomokban fedezhető fel. Az önkormányzati tulajdonban álló ház udvarának falai kopottak, a fő lépcsőház márványozott oszlopainak egyikét nosztalgikus Nirvana felirat díszíti, a Roth Miksa műhelyéből származó, színes üvegablakok körül néhány kitört, és a lépcsőház oroszlánfejes kapaszkodóiból pár faragást már levettek, vagy leloptak, összességében mégis klassz hely.

“A hollywoodi filmesek imádják az udvar felőli cselédlépcsőt, mert nagyon különleges. Sok filmet forgattak már itt” - magyarázta egy lakó, látva, hogy turistacsoport érkezett. Néha egy-egy udvari ablakból is kiszóltak az idegenvezető történeteit kiegészítendő.

Nyáron Svábhegyen, télen a palotában

Emőkei Emich Gusztáv az Athenaeum Nyomda örököseként befolyásos pesti volt, mégsem magánpalotát terveztetett a kerületben. Családjával a svábhegyi nyaralójukban töltötte az idejét tavasztól őszig, csak télre költözött a városba. De ahhoz, hogy egy arisztokrata  meg tudja mutatni a társadalmi rangját, abban az időben szüksége volt egy mágnásfertálybeli épületre is. A család a bérpalota első emeletén élt, amelynek bejárata, egy díszes faajtó eredeti formájában megmaradt, ahogyan a fölötte lévő emberfejet -  állítólag a nyomdatulajdonos Etelka nevű feleségét - ábrázoló üvegablakok is.

Azt, hogy éltek általában a kerületbeli arisztokraták az Oszták-Magyar Moranchia idején, idegenvezetőnk részben a cselédek feljegyzései alapján elevenítette fel.

Napi rutin az önmutogatás jegyében

Eszerint a férfiak első számú elfoglaltsága a politika volt, ezzel a napjuk nagy részben eltelt, a nagyságos asszonyoknál viszont több kreativitást igényelt, hogy megtervezzék, hogyan mutassák meg magukat minél több helyen. Délelőtt jellemzően a belvárosban korzóztak, a kirakatokat nézegetve felmérték az aktuális trendeket, délután pedig előkapták a legdivatosabb ruhájukat, végighajtottak a Stefánián, majd a Gerbeaudban zárták a kört a barátnőikkel.

Délutánonként jellemző volt még a vizit, amikor is a szalonban látogatót fogadtak, és erre az alkalomra visszafogott, fekete vizitruhát illett felvenniük. A dress code-ot a nők komolyan vették akkor is, ha szórakozni készültek. A bálokon például szokás volt, hogy könyékig érő csipkekesztyűben, és ujjatlan, uszályos ruhában vonulnak fel, lehetőleg minél mélyebb dekoltázzsal, hogy férjük dicsekedni tudjon velük.

Ha a színházban a földszintre szólt a jegyük, hosszú ujjú ruhát és nagy karimájú kalapot viseltek, ha az emeletre, akkor feltűnő ékszerrel díszítették magukat, de ha drámát játszottak aznap este, akkor nem illett élénk színű ruhát választaniuk. Jellemző volt az is, hogy a szezon kezdetekor nem a legújabb ruhájukat vették fel, azt a premierre tartogatták, hogy a társasági lapok be tudjanak számolni az öltözékükről.

Nyaralási trükkök

A családok a nyaralásaikat is úgy szervezték, hogy látszódjon, nagykanállal eszik a luxust. Vidéki kastélyokban, vagy divatos fürdőhelyeken szerettek nyaralni, akik viszont nem tudtak erre spórolni, azok két hétre bezárkóztak, lehúzták a redőnyöket, mintha elutaztak volna, és amíg le nem telt a szabadság, kitalálták, milyen utazós történettel hakniznak majd.

A cselédek száma is a család rangját mutatta. Ebből a szempontból a kevésbé gazdagoknál szolgálók jártak rosszabbul, mert szakácsnő híján a napjuk nagyjából azzal telt, hogy főztek, a fennmaradó időben meg összekapták a háztartást. Egy cseléd leírása szerint az iskolába készülő gyerekeknek reggel 7-re kellett reggelit készítenie, az úr 8 óra után reggelizett, a felesége 11-kor az ágyban. Délután 2-re kérték az ebédet, pár óra múlva az uzsonnát, 8-kor a gyerekek vacsoráztak, a házaspár pedig órákkal később.

A cselédek csak reménykedtek

A cselédek vidékről felköltözött, paraszti sorból származó lányok voltak, akik közül sokan abban reménykedtek, hogy egy mágnás feleségül veszi őket. A szolgálati idejük körülbelül a mai modellekéhez hasonló volt, fénykorukat tizenévesen élték. 20-21 éves korukban már öregnek számítottak, akkor sokan hazaköltöztek és férjhez mentek egy helyi fiúhoz, vagy az agrárszektorban keresték a további lehetőségeket. A keresetük egy részét hazaküldték a családjuk ellátására, a másik részét magukra költötték abban a reményben, hogy kapósabbak lesznek. Kéthetente vasárnap volt csak szabad délutánjuk, olyankor a Leonardo Da Vinci utcai cselédkorzón ismeredtek, vagy pedig kiöltöztek és elmentek a lóversenypályára, ahová a nemesek is jártak.

Az Emmich-bérpalota cselédlépcsője valóban különleges, ahogyan a lakó mondta, azt viszont nehéz megfejteni, vajon miért a harmadik emeleten volt a mosókonyha, ha a vizet az udvarról kellett felcipelni. A mosókonyha ajtajánál egy rozsdás fémrúd lógott a korláton túlra, lehetséges, hogy ezen keresztül emelték fel a vizet a földszintről, mindenesetre nem lehetett egyszerű művelet.

A Mágnásfertály palotái

Bródy Sándor utca 

2.: Fechtig báró háza - a földszintjén a Múzeum Kávéház üzemel . 4.: Dessewffy-palota Bródy Sándor u. 6.: Keszlerffy-palota. 8.: Egykori képviselőház - most Olasz Kulturális Intézet,  9.: Keglevich-palota.  10.: Tauffer-palota - most Brody House dizájnhotel és rendezvényközpont, 12.: Gschwindt-palota, 14.: Odescalchi-palota. 16.: Törley-palota - most a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székháza

Pollack Mihály tér

3.: Károlyi-palota, 8.: Esterházy-palota, 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, most a Magyar Rádió Márványterme. 10.: Festetics-palota - most az Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem épülete

Múzeum utca

5.: Hadik–Barkóczy-palota. 7.: Hasenfeld-ház - a volt Budapest Jazz Club. 9.: Bókay-palota.  11.: Károlyi-palota - a MÁV tulajdona, a MÁV Szimfonikus Zenekarának próbahelye. 15.: Zichy-ház (1871, Skalnitzky Antal) 17.: Károlyi-Csekonics Rezidencia - reprezentatív rendezvényhelyszín volt, ahol időnként hollywoodi produkciókat is forgatnak, most a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal épülete

Reviczky utca

1. Wenckheim-palota - most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2.: Pálffy-palota - most a Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye. 3.: Pejacsevich-palota. 5.: Bánffy-palota - most a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság épülete

Ötpacsirta utca

2.: Almásy-ház - most Építőművészek Székháza.

Trefort utca

1.: Pulszky-palota. 2.: Prónay-palota - most Hotel Mercure Budapest Muzeum. 3.: Hunyady-palota.

Lőrinc pap tér

2.: Zichy-palota - most hotel. 3.: Darányi-palota

Szentkirályi utca

10.: Szentkirályi-bérpalota

Újrahasznosítás a Palotanegyedben

Ma a Palotanegyed rezidenciái közül jó néhány intézményként működik. A Wenckheim-palota például a Szabó Ervin könyvtár épülete, a Festetics-palota egyetemi épület, a Törley-palota - most a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székháza. Vannak köztük reprezentatív rendezvényhelyszínek is, mint például a Károly-Csekonincs rezidencia, ahol tartottak már pesti Anna bált, és az Underworld című film egyik jelenetét is ott forgatták, más, nemzetközi produkciók mellett. Most a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal központja.

Az újrahasznosítás további módja az, ha az épületeket hotellé alakítják, ez történt a Zichy-palotával, vagy a Prónay-palotával, amelyik a Mercure Hotels szállodalánc tagjaként működik. A környék egyik legizgalmasabb helye a Tauffer-palota, amelyet Brody House néven dizájnhotellé és rendezvényközponttá alakítottak.

Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre! Travelo
h i r d e t é s
h i r d e t é s

Travelo - Leggyakoribb keresések közel

Szóljon hozzá!

Most ajánljuk

Indiánnyár Járja be idén ősszel is a világot: Prágától Madridig, Münchentől Dubai-ig! (x)

Blogok

Világörökség Szingapúr botanikus kertjei

Nyolcvankét lenyűgöző hektár tanösvényekkel. De hogy jön ide a kaucsuk?

Utazásom blogja Kőröl-kőre lépkedve télen a Velencei-hegységben

A pákozdi ingókövek ködben is jól mutatnak.

Travelhunter Kék lagúna Izlandon

Ha gyengénk a szilícium-dioxidos iszapmaszk-pakolás, itt a helyünk.

TravelBug Autós túra az USA délnyugati államaiban

Ez már a nyolcadik rész, ezúttal El Pasóval. Visszatekintés képekkel és leg-ek listájával.