Negyvenéves a prágai metró

Pénteken, május 9-én lesz negyven éve, hogy Prága is csatlakozott azon nagyvárosokhoz, amelyek tömegközlekedésének jelentős részét a földalatti vasút biztosítja.

A prágai metró ma kétségen kívül a cseh főváros leggyorsabb és legkorszerűbb tömegközlekedési eszköze, amelyet naponta átlagban 1,1-1,3 millió ember vesz igénybe. A metró szállítja a városi tömegközlekedés résztvevőinek mintegy 35 százalékát.

A prágai földalatti létrehozásának tervei ugyan még a 20. század kezdetére nyúlnak vissza, de a tényleges építkezés csak 1969-ben kezdődött meg, írja az MTI.

A cseh főváros metrójának első szakaszát 1974. május 9-én adták át a forgalomnak, és jelenleg a három fővonal együttes hossza 59,6 kilométer. A megállók száma 57.

A kelet-nyugati irányú A vonal hossza 11,3 kilométer (13 megálló), az északnyugat-délkeleti B vonal hossza 25,6 kilométer (24 megálló), míg az elsőként üzembe helyezett és időközben kibővített észak-déli C vonal hossza 22,7 kilométer (22 megálló).

A prágai metró szovjet segítséggel épült, amelyet a szakértők ma is nagyra értékelnek. A cseheknek ugyanis ilyesfajta építkezésekkel nem voltak tapasztalataik. Bár eredetileg cseh gyártmányú kocsikat terveztek, de végül is az első évtizedekben kizárólag szovjet gyártmányú szerelvények közlekedtek a földalattiban.

Ezeket a budapesti metróból is jól ismert szovjet kocsikat az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan kivonták a forgalomból, és M1 típusú szerelvényekkel cserélik fel, amelyeket a német-cseh Siemens-Kolejová cég gyárt.

A prágai metrót a legnagyobb csapás 2002-ben érte, amikor a hatalmas árvíz a hálózat egy részét elöntötte. Az okozott kár meghaladta a 7 milliárd koronát.

A metrót építő és a kezdetektől fogva üzemeltető Metrostav vállalat rövidesen újabb beruházásba kezd. Az A vonalat szeretnék meghosszabbítani a Motol kórházig, és esetleg egészen a Václav Havel nemzetközi repülőtérig. Mindez a rendelkezésre álló pénz kérdése.

A jövőbeni tervek között szerepel egy új (D) vonal létrehozása is, amely a városközpontot kötné össze a déli peremkerületekkel. Folyik a vita egy metrókörgyűrű esetleges létrehozásáról is. Ezek megvalósítására azonban most nincs pénz.

A metró karbantartására és korszerűsítésére az ezredforduló óta évente átlagban hárommilliárd koronát fordítanak. Ebből kétmilliárd koronát az államkassza, egymilliárdot pedig a város költségvetése áll.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek