Megismerkedhetnek a fűszerpaprika feldolgozásának hagyományos és mai módszereivel, sőt akár a külüt is kipróbálhatják azok, akik szombaton ellátogatnak a paprikanapra az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba.

A tengeren túlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a XVIII. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a XIX. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent. Kezdetben jelentős volt orvosi alkalmazása, különösen a csípős paprikáról gondolták azt, hogy alkalmas a váltóláz, a malária kezelésére, így nem véletlen, hogy a Tisza mentén gyorsan elterjedt.

A szegedi nagytáj jellegzetes kultúrnövénye a paprika, hagyományos feldolgozásának eszközeit az emlékpark skanzenjében egész szezonban láthatják az érdeklődők. Seregi Szabina, a park kommunikációs munkatársa elmondta az MTI-nek, hogy szombaton a skanzenben, a szegedi tanyán mindenki fűzhet vagy hasíthat paprikát, és az elkészült füzért haza is viheti. A fűszernövényből nem lesz hiány, hiszen kétmázsányi paprika termett a tanya kertjében.

Az Olvasókör udvarán a vendégek megpróbálkozhatnak a paprikatörés régi módszerével, a külüzéssel is. Aki feláll a lábítós mozsárra, még kóstolót is kaphat a vasárnapi levesbe a finom édesnemes paprikából. A régi idők módszerei, paprikás hagyományai mellett a modern feldolgozás technológiáját és eszközeit is megismerhetik a látogatók. A gyermekeket kézműves foglalkozásokkal, paprikakereső játékokkal, a családokat pedig finom paprikás ételek kóstolójával várják.

A paprikanap nem az igazi paprikapiac nélkül, így aki a kóstolók után úgy dönt, hogy egész évben Szeged környékén termett és őrölt paprikával ízesítené ételeit, alkudhat is az édesnemes és a csípős őrleményre.