A karibi térség koralljainak több mint háromnegyede erősen károsodott vagy már el is pusztult az elmúlt 35 évben, míg az Ausztrália partjainál lévő híres Nagy Korallzátony korallokkal fedett területe 1960 óta a felére zsugorodott - mondták el szakértők hétfőn, a 12. Nemzetközi Korallszimpóziumon az ausztráliai Cairnsben.

A jövőben a Föld felmelegedése odáig vezethet, hogy a hőmérséklet átlépi a korallok tűréshatárát. "A korallok jövőjének biztosítása az emberiség egy központi problémája" - hangoztatta megnyitóbeszédében a konferenciát szervező Terry Hughes, a James Cook Egyetem kutatója.

A világ korallzátonyainak egynegyede-egyharmada erősen károsodott - olvasható egy felhívásban, amelyet 1900 részt vevő tudós tett közzé. Az ötnapos szimpóziumot négyévente rendezik, idén a hely közelsége miatt terelődött a figyelem a Nagy Korallzátonyra.

A szakértők a korallzátonyok védelmére szólították fel a világot. A korallzátonyok ugyanis az állatoknak ívó- és költőhelyet, a parton élőknek pedig táplálékot ad. Ráadásul természetes hullámtörők, védik a parton lévő falvakat, évente több millió turistát vonzanak, ezáltal pedig több százezer munkahelyet teremtenek.

Egyre nagyobb veszélyt jelent viszont a vizek hőmérsékletének emelkedése, a tengerek elsavasodása, a túlhalászat és a környezetszennyezés.

"A tengeri környezetvédelmi területek jók, de nem védenek a parti szennyezéstől vagy a kikötőépítés során keletkező pusztítástól, és nem csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást sem. Van esély rá, hogy tegyünk a klímaváltozás ellen, de szorít az idő" - hangsúlyozta Hughes.