Rendkívül ritka kondorkeselyű érkezett a Nyíregyházi Állatparkba – jelentette be a Sóstó ZOO. Az állatkertben most először látható ez a különleges faj, a Németországból érkezett tojóhoz pedig hamarosan egy hím is érkezik majd.

A hatalmas méretű andoki kondort több indián törzs is totemállatként tisztelte, és a mai napig Bolívia, Chile, és Ecuador címerállata. A ritka faj veszélyeztetetté válását a vadászaton kívül az óceán növekvő szennyeződése okozta, mivel a mérgezéstől elpusztult és partra vetődött tengeri élőlényeket a kondorok tápláléknak tekintik, aminek következtében a méreg az ő szervezetükben is felhalmozódik.

A kondorkeselyű Dél-Amerikában honos, Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Peru és Venezuela területén, ahol kizárólag nyílt, magashegységi terepen él, elsősorban az Andokban, 3000-5000 méteres magasságban. Ehhez szükséges óriási – 270-320 centis – szárnyfesztávolsága is, hiszen itt már rendkívül erősek a légáramlatok, ő pedig a levegőben vitorlázva keres élelmet. Hatalmas szárnya és széles tollakból álló farka kiterjedt felület biztosít a kitartó keringéshez a felszálló légáramlatokban, így a legkisebb energia befektetéssel tud vadászni. Ha felszáll, evezőtollainak hegyét használja irányváltoztatásra.

A földön ügyetlenül mozog, ezért csak addig marad lent, amíg táplálkozik, a pihenő- és fészkelőhelyei pedig teljesen hozzáférhetetlenek, általában nyílt sziklaszirtekre, több száz méter magasra építi fészkét. Élelem után kutatva gyakran több száz kilométert tesz meg, mert szinte teljes egészében a döghús fogyasztásához alkalmazkodott. Lábai nagyok ugyan, de gyengék egy nagyobb testű állat felragadásához és óriási csőrével is csak az elhullott állatok felpuhult húsát képes szétszaggatni.

Az újvilági keselyűk feje és nyaka rendszerint csupasz és élénk; a nagyobb fajoknak azonban – mint a kondorkeselyűnek is – tömött tollakból álló gallérja is van. Egyedülálló tulajdonsága a vágómadár-alakúak rendjében, hogy a hímek nagyobbak, mint a tojók, emellett a hímek magas sisakot is viselnek.