Múzeumot kap a legénységével együtt elsüllyedt hajó

Az első kínai-japán háborúban elsüllyedt, még víz alatt lévő hajóroncs közelében, egy 1894-es vesztes tengeri ütközet emlékére terveznek múzeumot az északkelet-kínai Tantung városban.

 

A Sárga-tengerben nyugvó hajótestet a településhez tartozó partszakasztól körülbelül tíz tengeri mérföldre, nagyjából 18,5 kilométerre 2013-ban fedezték fel, amikor a város kikötőjének építkezéséhez végeztek feltáró munkálatokat, írja az MTI.

A régészek azóta minden kétséget kizáróan megállapították, hogy az egykori Pejjang flotta négy hajójának egyikére, a brit gyártású neves Csejüan nevű cirkálóra leltek. A Csing-dinasztia császári flottájához tartozó 1600 tonnás csatahajó társaival együtt 1894. szeptember 17-én süllyedt el.

A roncsról a szakemberek több mint 150 tárgyat hoztak felszínre, köztük fegyvereket, személyes tárgyakat és a hajó egyes darabjait. Egy porcelán tányéron a hajó nevének karaktereit fedezték fel. Az 50 méter hosszú hajótestről korábban azt jelentették, hogy viszonylag sértetlen, de belseje súlyosan megrongálódott. A tervek a hajó felszínre hozatalát is említik, de annak időzítéséről és technikai részleteiről nem közöltek részleteket.

A helyi média szerint a leletnek azért is nagy jelentősége van Kínában, mert történelmi feljegyzések szerint a Csejüan kapitánya nem volt hajlandó elhagyni súlyosan sérült, lángba borult, süllyedő hajóját, és több mint 250 fős legénységével együtt halt meg. Teng Si-csangra, a 45 évesen elhunyt admirálisra ezért mint a hazafiasság jelképére tekintettek az elmúlt több mint száz esztendőben. A kínai haditengerészet egyik kiképzőhajóját is róla nevezték el.

Kínai történészek szerint a császári udvar egykor vásárolt, majd az ütközet során elveszített hajói a korabeli Kína legmodernebbjei voltak. Nagyobbak voltak és jobban fel voltak fegyverezve, mint a japánok, de lassabban haladtak, mint az ellenség hajói, és nem volt elegendő lövedékük.

Az első kínai-japán háború (1894-1895) során elszenvedett kínai vereség a Csing-dinasztia hanyatlásának egyértelmű jele volt. Ezzel párhuzamosan megkezdődött Japán regionális hatalommá válása. Kína arra kényszerült, hogy megváljon Tajvan (Formosa) szigetétől és elismerte Korea függetlenségét, illetve japán fennhatóság alá kerülését, továbbá jelentős hadisarcot is fizetett.

Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek